Old Time RNR Magazine

A Slowmesh újfajta mesterműve

Sommething New lemezajánló

2017. május 03. - fehersolyom

Nem könnyű ma Magyarországon rockzenekarnak lenni. Főleg akkor nem, ha az emberfia vegytisztán amerikai behatású stoner/southern zenét játszik, ráadásul mindezt angol nyelven teszi.

A VL45 romjain alakult Slowmesh pedig épp ezen a rögös úton jár a közelmúltban megjelent Something New című albumával – és talán a felvezetés keserédes hangulatából nem ez jött le, de én ennek nagyon örülök.

A lemez létrejöttének körülményeiről Szabó Dávid énekes egy kimerítően alapos interjút adott a Grungery oldalán ITT. , ezért mi itt az Old Time R’n’R hasábjain inkább csak a végeredményt értékeljük, egy lemezkritika-pontosabban fogalmazva inkább lemezajánló- formájában.

Mert, ezt a lemezt nagyon ajánlom mindenkinek meghallgatásra, aki:

  1. Azt képzeli magáról, hogy kamionos
  2. Aki tényleg kamionos
  3. Aki motoros
  4. Aki hotrodos
  5. Aki gördeszkás
  6. Aki biciklis (szigorúan mountin bike, kemping nem játszik)
  7. Aki tehervonatos
  8. Aki űrhajós
  9. Aki szereti a jó zenét
  10. Aki azt hiszi hogy szereti a jó zenét, de Kanye West van a Spotify lejátszási listájának elején

 

A viccet félretéve, ez tényleg egy jó lemez. Most leírhatnám persze hogy súlyosak a riffek, dallamosak a vokálok, izmos  a hangzás, meg hogy van hangulata. Még azt is leírhatnám, hogy a gitárszólók ízesek. Esetleg csavarhatnék rajta egyet azzal, hogy a dallamos részek dallamosabbak, a zúzós részek meg zúzósabbak. De nem teszem, mert még magamat is unnám. És a Slowmesh a maga autentikus amcsi füstös bluesban gyökerező hangulatával sokkal többet érdemel ennél. Mert ez minden idők egyik lemeze. Az egyik legjobb. Legalábbis Magyarországon 2017-ben.

Mert nem az a kérdés hogy milyen a zene, hanem hogy egy teljesen tájidegen zenét és hangzást hogyan lehet összehozni. Tetszik vagy nem, a zene az ember, illetve egy zenekart alkotó emberek közti kémián múlik: szociálpszichológiai szempontból a legérdekesebb kérdés, hogy hogyan tud valaki itt a vadkeleten úgy énekelni, úgy gitározni, és úgy lemezt keverni, mintha Amerikában lenne. Így, ebben az aspektusban számomra ez az igazán megsüvegelendő  teljesítmény. A lemez hangulatát és zenei minőségét tekintve is bármikor odatehető egy Monster Truck, vagy egy Clutch mellé. 

Nem akarok lelkes rajongónak tűnni, de ez a lemez tényleg világszínvonal. Itt lehet meghallgatni teljes egészében egyébként:

 

 

A banda lemezbemutató buliját május 6.-án Budapesten tartja, az eseményhez ITT lehet csatlakozni.

A súlyosabb, de feelinges muzsikák hazai kedvelői számára mindenképp alapmű a Slowmesh új cucca, és tényleg csak élvezni kell, nem agysebész metál, hanem benne van a bluesban és a rock and rollban gyökerező lazaság és coolság, a hangzás persze horzsolós, ahogy az a XXI. században "elvárt".

 

Kiss Ákos

 

A bejegyzés trackback címe:

https://otrnrmagazine.blog.hu/api/trackback/id/tr812476185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása