Dan Patlansky az első alkalommal még Joe Satriani vendégeként kápráztatta el a magyar közönséget, tavaly pedig a LOTS Music szervezésében már az A38 fedélzetét rengette meg. Napjaink egyik legtehetségesebb blues-rock gitárosa szeptemberben ismét visszatér hozzánk, és talán már a készülő új lemez néhány dalába is betekintést nyerhetünk, hiszen Dan a stúdiómunkálatok közepette szakított időt, hogy válaszoljon kérdéseinkre.
OTRNR: - Tavaly egy magazin az év legjobb blues albumának választotta az IntroVertigo-t, de ezek mellett több helyről nagyon jó kritikákat kapott a lemez. Számítottál ekkora sikerre?
D.P.: - Egy album esetében addig nem tudod, hogy mit is várhatsz, amíg nem jelenik meg. Minél tovább dolgozol rajta, annál inkább újabb nézőpontból látod az egészet. Örülök, hogy jól fogadták. Ez igazán felszabadító számomra.
OTRNR: - Mit gondolsz, mi tesz egy dalt igazán jóvá?
D.P.: - Számomra az, hogy őszinte legyen. Olyan dolgokról szülessen, ami közel áll hozzád és tudd és értsd, amit csinálsz. Valami ilyesmi jellemzi a dolog zenei oldalát is. Ne arra gondolj, hogy mit szeretne a közönség hallani, hagyd, hogy belőled jöjjön a zene!
OTRNR: - Hogy tapasztalod? Mennyiben más élőben játszani az IntoVertigo dalait? Változnak az eredetihez képest?
D.P.: - Kicsit igen. Úgy gondolom, hogy minden dal változik, ha élőben adod elő. A szólók általában hosszabbak és tempóváltások is vannak. Rendszerint 1-2 hónap turnézás szükséges ahhoz, hogy a dalok élőben előadva is végső formát öltsenek.
OTRNR: - Tavaly már meg volt az első független budapesti koncerted. Hogyan emlékszel vissza erre az estére?
D.P.: - Nagyon szórakoztató volt. Boldog voltam, hogy újra Budapesten lehettem, és hogy a terem szinte teljesen megtelt. Mindez arra sarkalt, hogy újra eljöjjek.
OTRNR: - Nemrégiben ismét részt vettél a Clarens Guitar Weekenden. Mesélnél nekünk erről az eseményről? Mi is ez pontosan, és milyen céllal rendezed meg?
D.P.: - Ez egy 3 napos rendezvény, ahol harminc gitáros csatlakozik hozzám. Négy csoportmunkát szervezek, amelyek a gitárjáték minden aspektusát magukban foglalják. Sokat jammelünk és rengeteg a közösségi program. Azért szervezem meg, mert úgy gondoltam, hogy nagyszerű lesz 3 napig olyan emberekkel lógni, akik ugyanazt a szenvedélyt űzik, mint én.
OTRNR: - Magyarországon is számtalan gitáros növendék van, mit tanácsolnál nekik?
D.P.: - Játszd azt, ami a szenvedélyed, a többi nem számít. Ez az egyetlen módja, hogy elérj valami maradandót!
OTRNR: - A legtöbbször ugyanazzal a stratoval látunk a színpadon. Miért különleges számodra ez a hangszer? Van valami különleges története?
D.P.: - Egy 1962-es straton játszom. Nagyon szerencsés vagyok, hogy az enyém ez a hangszer. 2000 óta az enyém és 99%-ban ezen játszom. A teljes történetét nem ismerem, de ez a gitár 2005-ben „túlélte” Katrina hurrikánt és egy egész évre elvesztettem. Nagyon örülök, hogy egy darabban visszatalált hozzám.
OTRNR: - Próbáltál újabb, más típusú gitárokat is?
D.P.: - "Egygitáros" zenész vagyok. Jó, ha egy hangszert mögöttem tudhatok, de mint mondtam, a legtöbbször ezen a gitáron játszom.
OTRNR: - Ha megalakíthatnád álmaid bandáját, kik lennének benne?
D.P.: - John Bonham (dobok), Jaco (Pastorius) a basszusgitárnál, Hendrix és SRV a gitárokon, Keith Emerson (billentyűk) és Chris Cornell énekelne.
OTRNR: - Bár idén még az IntroVertigoval turnézol, mit várhatunk tőled utána? Tervezel új lemezt?
D.P.: - Igen jelenleg is a stúdióban dolgozunk az új lemez felvételein. Remélem, hogy 2018 elején ki tudjuk adni és aztán a turné is indulhat. Nagyon izgatott vagyok!
OTRNR: - Nagyon köszönjük, hogy időt szakítottál ránk, és nagyon várjuk a szeptemberi budapesti koncertet!
D.P.: - Köszi én is!
Sebők Tamás
