A punk szociológia – Hisztéria: Bolond a világ (lemezajánló)

2018. augusztus 23. - Beardman52

hiszteria_megjelenes.jpg

Július elején Bolond a világ címmel adott ki új albumot a 90-es évek egyik punk zászlóshajója, a Hisztéria. A 35 perces, túlnyomó részben új, de régi-új dalokat is tartalmazó anyag a GrundRecords gondozásában került a lemezboltok polcaira.

Az öt év szünet után megjelent Bolond a világ a zenekar 12. hanganyaga, mely részben a csapat debütáló korongját, az 1991-es Támadni kell-t is újra elhozza a közönségnek két újragondolt dal formájában. Nah, de vegyük sorra a tételeket!

Egy a punk klasszikusokat idéző ONE-TWO-THREE-FOUR után odacsapnak a srácok a Félhomállyal, ami szerintem átfogóan el is mondja, mit várhatunk ettől a lemeztől. Nyers erőt. Igazi, sebes nyers punk nóta, tökéletes nyitódal. A Bolondság maga az új fűszer. Ska alapú lüktető dallamos darab, egy friss út, ami szerintem nagyon illik a képbe. Az összetartozás himnusza is itt van nekünk az Együtt – Fogjunk össze srácok! ami – egyrészt személyes kedvencemmé avanzsált - másrészt megtestesíti a stílus minden alapjellemzőjét: csordavokál, lázadás, húzós punk témák. A másnaposok indulója, A pohár mindig legyen tele. Sok magyarázatra nem szorul a dal, egy jó kis kocsmapunk minden lemezre kell!

A Hidd el egy tempós skandálás, a Face To Face pedig nekem a korai Social Distortion-t idézi. A lemez képéhez hűen, itt is a ska-s dallamok vegyülnek az igazi power chord-os témákkal. A Ki mennyit ér-ben egyfajta kincsre lelnek a hardcore-punk hívei. Lesz mit skandálni. Az állj talpra egy új színt visz a lemez zenei felhozatalába. Egyfajta folkos, countrys alap társul a punk témákhoz. Az üzenet pedig: Állj talpra és tedd azt, ami jó! A Nem adom fel egy újabb ska-punk darab a korszakok és a társadalom változásairól. A Moonlight a lemez egyetlen angol nyelvű dala, és számomra az egyetlen kakukktojás is. Stílusában és tartalmában is eltér az eddigi daraboktól, de összességében nem beszélünk rossz dalról, egyfajta különlegességet kölcsönöz a lemeznek.

Ezzel pedig átveséztük az új dalokat jöhetnek a régi-újak. Az Army N’ Roll megőrizte 27 éve született zenei világát, természetesen az aktuális technológia élvezhetőbbé tette ezt az örök klasszikust. Az Amigo Mio – Amigo II. kapott egy flamenco-s, introt, emellett a Bolond a világ zenei képére lett formálva a dal, persze megőrizve az eredeti dal jellemzőit. Jót tett a neki az új köntös.

Mindent összevetve elmondható, hogy ez egy változatos, velejéig hiteles punk-rock anyag. Tetszik, hogy nem egy síkon mozognak a dalok, hogy különböző zenei világokkal tették sokszínűvé ezt a kiadványt, amit megtalálhattok a GrundRecordsnál

Értékelés: 9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://otrnrmagazine.blog.hu/api/trackback/id/tr8414196877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.