Napfény Superman, David Lynch és a Beatles

2019. augusztus 28. - Teakbois

02_1.jpeg

Kétség sem férhet hozzá, hogy Donovan a skót Bob Dylan: rendkívül népszerű folk énekes-gitáros költő, aki a 60-as évek közepén kibontakozó ellenkultúra szószólója lett. Eleinte olyannyira Dylan hatása alatt dolgozott, hogy nem csupán ugyanolyan napszemüveget hordott, mint bálványa, hanem annak jellegzetes orrhangját is teljes mértékben eltanulta. 1966-ban azonban  megírta azt a dalát, amellyel  egyrészt kilépett Dylan árnyékából, másrészt a pszichedelikus rock műfajának egyik ősapjává lényegült át, sőt a Beatlest is inspirálta.

Donovan Philips Leitsch 1965-ben találkozott először élete nagy szerelmével, Linda Lawrence-szel, aki ekkoriban épp lelki sebeit nyalogatta, ugyanis pont nemrég tette túl magát egy felkavaró szakításon Brian Jonesszal, a Rolling Stones „nehéz ember” gitárosával. Donovan és Linda járni kezdtek, de a nő végül úgy döntött, nem akar rögtön egyik rocksztár lakásából a másikéba költözni, ezért dobta a feltörekvő trubadúrt. Donovan dallal válaszolt szerelme döntésére: megszületett a Sunshine Superman, amelynek címszereplője maga az énekes, aki gyengéd határozottsággal és igazi „szuperemberként” előbb-utóbb leküzdi a nehézségeket, és megszerzi magának a kiszemelt asszonyt, azaz: „Nem menekülhetsz, bébi”…  Linda nem is menekült, de csak 1969-ben jöttek össze újra, ami viszont már máig tartó házassággal végződött.

Természetesen – elvégre 1966-ban járunk – a drogok is hozzájárultak a szám létrejöttéhez, amit már abból is sejthetünk, hogy  szitár hallható benne, és ez bizony sosem a józanság jele volt a hippi korszakban. Donovan 2011-es nyilatkozata szerint „nem hagyományos szerelmi vallomásról van szó. A sunshine az akkori brit és amerikai szlengben az LSD beceneve volt. A szövegbéli superman pedig nem csupán egy nő kezére pályázik, hanem olyan magasabb tudatállapotba tud kerülni, amelyben rálelhet  a negyedik dimenzióra, és így feltárul előtte az univerzum mátrixa, ahol minden egyesül mindennel.” Eme kijelentés alapján valószínűsíthetjük, hogy az énekes-gitáros manapság sem fogja vissza magát, ha lehetősége nyílik fogyasztani némi „napfényt”.

02_05.jpg

Donovan jó barátja volt a Beatles tagjainak: 1968-ban velük tartott híres indiai kiruccanásukra is, amelynek során Maharisi Mahes jógi felügyeletével mélyültek el a transzcendentális meditáció rejtelmeiben. A folk sztár később is gyakorló meditáló maradt, sőt ahol tudja, népszerűsíti a technikát, például a neves filmrendezővel, David Lynch-csel karöltve.

Amikor elkészült a Sunshine Superman-t is tartalmazó, azonos című pszichedelikus folk albumával, producere, Mickie Most azt tanácsolta neki, hogy semmiképp se mutassa meg az épp a Revolveren dolgozó Gombafejűeknek, mivel Paul McCartney igazi „tolvaj szarka”, és biztos lenyúlna tőle pár ötletet. Donovan nem hallgatott rá, és nem csupán megmutatta a megjelenés előtt álló anyagot a barátainak, de a címadó dal kislemezét egyenesen John Lennonnak és Maccának ajánlotta a hátsó borítón felbukkanó dedikáció formájában. Bár Ravi Shankar hatása egyáltalán nem alábecsülendő, ha a Beatles pszichedelikus korszakáról van szó, igen valószínű hogy Donovan szitárral való kísérletezgetése szintén bátorítólag hatott a Nagy Négyesre.

02_4_5.jpg

További jelentős zenészek is kapcsolatba hozhatóak a dallal. Donovannek ugyancsak megvolt a maga klasszikus képzettségű George Martinja John Cameron (jelentős brit filmzene-komponista) személyében, aki kiválóan vezényelte le a stúdiómunkát, és muzsikusként is közreműködött (a Sunshine Superman-ben ő csembalózik). A pszichedelikus sláger gitárszólóját pedig nem más játszotta fel, mint Jimmy Page, aki 1966-ban még nem a Led Zeppelinnel szárnyalt, hanem keresett stúdiózenészként ugrott be fűt-fát kisegíteni. 2011-ben, egy különleges koncert keretében, Donovan és Page első ízben adta elő együtt élőben a dalt a híres londoni Royal Albert Hallban.

Mivel Donovan a Pye Records alkalmazásában állt, amikor az őt patronáló Mickie Most átszerződött a CBS-hez, óriási patália tört ki, és elnapolták az anyag megjelenését, amely így Amerikában csak 1966. augusztus 26-án, 21 nappal a Beatles Revolvere után kerülhetett a boltokba, Nagy-Britanniában pedig csupán 1967-ben. Ez aztán igencsak hozzájárult ahhoz, hogy míg ma a közvélemény a Beatlest ünnepli a rockzene és az indiai muzsika első összeboronálóiként, Donovanről ilyen kontextusban szinte senki sem beszél. Mellesleg a Sunshine Superman egy másik szempontból is elsőnek számít: ez az első olyan dal, amelynek szerepel a címében a Superman szó, azóta pedig rengeteg másik követte. A brit sztárnak ez lett az egyik legfőbb slágere, és egyben az egyetlen szerzeménye, amely listavezetővé vált az USA-ban.

02_3_5.jpg

Az eltelt évek során több feldolgozás is született a Sunshine Superman-ből. Ezek közül nekem a kanadai basszusgitáros-énekes Neil Merryweather 1974-es space rockos verziója a kedvencem.

A bejegyzés trackback címe:

https://otrnrmagazine.blog.hu/api/trackback/id/tr3215027130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.