Old Time RNR Magazine

A Judas Priest esete a szobalánnyal (18+)

2020. január 31. - Teakbois

09_5.jpg

Rob Halford, a szirénahangú „metálisten” a Judas Priesthez való csatlakozásakor egy szadomazo szexbolt eladójaként kereste kenyerét. (Robunktól nem áll távol az önirónia, úgyhogy A por című 2002-es amerikai krimivígjátékban régi munkakörében tűnik fel egy nyúlfarknyi szerep erejéig.) Pár évvel később a bizarr segédeszközöket és extravagáns ruhákat kínáló üzletben töltött időszakára visszagondolva döbbent rá arra, hogy a homoszexuális vásárlók által kedvelt szegecses bőrcuccok remekül mutatnának egy kemény muzsikát játszó zenekaron, és végül Júdás többi papját is sikerült meggyőznie erről. A banda ezt követően nem csak muzsikájával, de öltözködésével is a többek közt Robéknak köszönhetően megszülető heavy metal színtér ízlésformálójává vált.

A csapat népes rajongótáborának egészen Rob 1998-as coming outjáig nem tűnt fel, mennyire hasonlítanak egymásra a banda színpadi öltözékei és a 80-as évek meleg motoros klubjait látogatók bőrszerkói. Pedig számos olyan jel bukkant fel, amelyek alapján párhuzamot lehetett volna vonni a két ruházkodási mód között. Pont a Judas Priestnek világsikert hozó British Steel album megjelenésének évében, 1980-ban került a mozikba William Friedkin rendező (Francia kapcsolat, Az ördögűző) legújabb filmje, a Portyán, amely merészségével hatalmas botrányt kavart: egy Al Pacino által játszott rendőrfelügyelőről szól, aki beépül a legvészjóslóbb külvárosi homoszexuális bárokat frekventálók közé, hogy elkapja a vendégeket tizedelő sorozatgyilkost. A főképp e létesítmények valódi törzsvendégei közül származó, saját szerelésükben érkező statiszták és a jelmezbe bújt színészek mind úgy néztek ki, hogy megannyi Judas Priestet lehetett volna belőlük alakítani.

1984 egyik legsikeresebb vígjátéka az altesti humorral támadó Rendőrakadémia volt, benne a híres Kék Osztriga báros jelenettel, amelyben a bőrszerkós Rob Halfordra erősen emlékeztető figurák produkálnak „meleg helyzetet”. Ráadásul az évtized diszkófavoritja, a melegek által ünnepelt Village People tagjai közt is akadt egy fazon, aki úgy festett, mint egy Rob Halford szekrényéből öltözködő Freddie Mercury (hab a tortán, hogy az illetőt ugyanúgy Glenn Hughesnak hívták, mint a Deep Purple egykori basszusgitáros-énekesét, aki szólóban is sztárrá tette magát). Mindezen árulkodó jelek ellenére azonban a metál színtéren nem esett le a tantusz…  (Rob Halford évtizedekkel később egy interjúban megemlítette, hogy a metálimádó közeg olyannyira totálisan hetero volt ekkoriban, hogy míg a zenésztársai vígan válogathattak a koncert után felkínálkozó hölgyek között, neki esélye sem volt egy kis pasizásra, ezért aztán a fellépéseik végeztével visszavonult a szállodai szobájába, és alkoholba fojtotta bánatát.)

A banda menedzsmentje és kiadója azonban folyton aggódott amiatt, hogy egy szemfüles újságíró egyszer felhívja a nagyérdemű figyelmét a Judas Priest homoszexuális jellegzetességeire, ezért több olyan „minden kétséget eloszlató” fotósorozatot is készíttettek róluk, amelyek csinos nők körében ábrázolják a zenekart. A legviccesebb (és ízléstelensége okán egyben legkínosabb) 1982-ben jelent meg a Kerrang! magazin februári számában Egy szobalány vad rock and roll álmai címmel. A Cheryl Rixon által alakított szállodai alkalmazott betoppan K. K. Downing gitároshoz (aki épp Cheryl Penthouse magazinos képeiben gyönyörködik), és a kanos rocksztár rögtön él a felkínálkozó lehetőséggel. Hirtelen bemotorozik a szobába maga Rob Halford is, nyomában a zenekar további tagjaival, és Downing légyottja egy olcsó szexfilmeket idéző össznépi dzsemborivá fajul… Legalábbis ezt sugallja a fotómese utolsó felvétele. Halford a biztonság kedvéért még a hotel balkonján is pózolt néhányat Rixonnal, hogy kihangsúlyozzák a tányérsapkás hetero macsó imidzset.

01_32.jpg03_15.jpg02_36.jpg04_24.jpg05_12.jpg06_12.jpg07_10.jpg08_8.jpg

A fotók publikálása után a Kerrang! szerkesztősége több felháborodott hangvételű levelet kapott: néhányat rajongók küldtek, akik szerint a neves rocklap egy útszéli pornómagazin szintjére süllyesztette magát, egyet pedig egy dühös anyuka, aki kijelentette, hogy mostantól már zenei újságokat sem vehet nyugodt szívvel a kamasz fiának, innentől fogva minden egyes alkalommal ellenőriznie kell majd, nincs-e bennük a Priest-féléhez hasonló obszcén tartalom. Ebből is látszik, mennyire nehéz a rocker csemetét nevelő szülők élete…

A bejegyzés trackback címe:

https://otrnrmagazine.blog.hu/api/trackback/id/tr6915448460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása