Old Time RNR Magazine

Samantha Fox és Lemmy: A szépség és a „szörnyeteg”

2021. április 15. - Teakbois

fox_lemmy_22.jpg

A Touch Me (I Want Your Body), a Naughty Girls (Need Love Too) és az I Wanna Have Some Fun című diszkóslágerek világra szabadítója, Samantha Fox – aki e cikk megjelenésének napján válik 55 évessé – 1984-ben ismerkedett meg a Motörhead Lemmyjével, azaz a legmetálosabb brit rock and roll banda ikonikus basszusgitáros-énekesével. A londoni Capitol Radio jótékonysági gáláján szerepeltek egyazon műsorszámban, és az a dicstelen feladat jutott nekik, hogy tésztaevés terén versenyezzenek. A felvételek során rengeteget nevettek együtt saját magukon, és igencsak összemelegedtek, így aztán Samantha rögtön igent mondott Lemmynek, amikor az meginvitálta magához.

Lemmyt őszintén érdekelte a karrierem. Megkérdezte, melyik a kedvenc műfajom, és bevallottam neki, hogy bár diszkót énekelek, valójában frusztrált rocker vagyok a lelkem mélyén. Ő is megosztott velem egy titkot: veszedelmes rockisten létére az ABBA volt a kedvenc zenekara… olyannyira, hogy a nap hátralévő részét majdnem végig ABBA-videoklipek nézegetésével töltöttük. 

Lemmy mindenképp dalt szeretett volna írni Samanthával, és a bizarr duó hamarosan el is készítette közös szerzeményét.

Írtunk egy dalt, aminek Beauty And The Beast a címe. Még a videoklipet is kitaláltuk hozzá: Háttal állunk a kamerának, amikor kezdődik, aztán amikor már szól a zene, megfordulunk, és kiderül, hogy Lemmy beöltözött Samantha Foxnak, én pedig Lemmynek. Hozzá kell tennem, hogy ez a remek ötlet azt követően fogant meg a fejünkben, hogy Lemmy megkínált nem kevés Jack Daniel’s-szel, ami ugyebár a legkedvesebb itókája volt; úgy fogyasztotta, mint más a vizet. A kislemezünk B-oldalára Kenny Rogers és Dolly Parton duettjének, az Islands In The Stream-nek a feldolgozását szántuk, de végül sosem jelentethettük meg az anyagot, mert Lemmy ekkoriban éppen pereskedett a régi kiadójával, és emiatt sokáig nem adhatott ki új zenét, az ügy lezárultával pedig már mindketten annyira elfoglaltak voltunk, hogy megfeledkeztünk a közös terveinkről.

fox_lemmy_22_1.jpg

A diszkókirálynő egy ideig Paul Stanleyvel, a KISS énekes-gitárosával járt, de Lemmyvel való barátsága ekkor sem szakadt meg.

Lemmy egyszer meghívott egy koncertjére, amelyet az egyik brit tévécsatorna is közvetített, de sajnos nem mehettem el, mert épp Amerikában tartózkodtam akkor, így a mamámat küldtem magam helyett, aki szintén imádta Lemmyt. Amikor Lemmy eljött hozzánk, az anyám folyton hatalmas adagokat főzött neki, és szó szerint tömte belé az ételt, mert úgy vélte, Lemmy kórosan sovány. A koncert előtt szóltam anyunak, hogy mindenképp bőrszerkóban menjen el rá, mert ha nem így tesz, nem lesznek vele túl kedvesek az emberek. Bőrszerkót vett fel, de sajnos fehéret, nem pedig feketét, így Lemmyék nem engedték elvegyülni a tömegben, nehogy belekössenek a „tradicionalista” rockerek, úgyhogy VIP helyről nézhette és hallgathatta végig a bulit.

fox_lemmy_102.jpg

Samantha Lemmy Motörhead előtti csapatát, a pszichedelikus space rock műfaját megteremtő Hawkwindet is szereti. 

Lemmyvel meglepetésvendégek voltunk egy Hawkwind-koncerten. A banda legnagyobb slágerét, a Silver Machine-t adtuk elő közösen, én pedig a Master Of The Universe-t is elénekeltem Dave-ékkel, de persze megváltoztattam a címét, úgyhogy azt kántáltam benne, hogy én vagyok az univerzum úrnője (mistress of the universe). 1993-ban a Hawkwind feldolgozta a Rolling Stones Gimme Shelter-jét, és ebben is énekeltem.

Samantha Fox az édesapja halála után megható ajándékot kapott Lemmytől. 

Tudta, hogy mennyire közel álltunk egymáshoz az apámmal, ezért két A4-es oldalnyi verset írt nekem, amely rólam és apuról szólt. Sosem gondoltam volna, hogy ennyi gyengédség lakozik benne, alig tudtam abbahagyni a sírást, amikor felolvasta. Azt mondta, hogy ne féljek, ha majd esküvőm lesz, átveszi apu helyét a ceremónián. Sajnos erre sosem került sor, mivel soha nem házasodtam meg.

fox_lemmy_100.jpg

Utoljára egy évvel a halála előtt találkoztam Lemmyvel. Mindketten Oroszországban turnéztunk épp, és az idegenvezetőink közös városnézést szerveztek az én kompániámnak és a Motörheadnek. A Vörös térre mentünk aznap, méghozzá farkasordító hidegben. Óriási bundában kopogtattam Lemmy ajtaján, akiről kiderült, hogy a szokásos bőrgatyájában, bőrdzsekijében és pólójában szándékozott velünk tartani. Próbáltam lebeszélni: „Lemmy, meg fogsz fagyni!” De ő hajthatatlan maradt: „Kibaszott bundában és sállal a nyakamban sétafikálva romboljam az imidzsemet? Soha!” Tehát úgy jött velünk, mintha csak Los Angelesben leugrott volna valahová a lakásából. Pár perc múlva már cseppkőszerűen lógott a jég a bajuszáról, és láttam, hogy alig bírja tartani magát. De akkor is végigcsinálta. Ilyen volt Lemmy.

fox_lemmy_103.jpg

MÉG TÖBB TEAKBOIS-FÉLE RETRO:

12 tökös idézet Lemmytől

Lemmy: Túl sok szesz helyett túl sok szex (18+)

Ozzy és Lemmy kokainhete

A Scorpions és a szerelem ritmusa (18+)

Marlon Brando, a szexmániás guru (18+)

Mindenre kapható modellek életveszélyben (18+)

Manfred Mann: „A Beach Boys albuma csodálatos!”

Diana Ross: A nőiesség diadala

Tengerparti táncparti Little Richarddal

Little Richard, a rock and roll eksztázis ősapja

Eddie Cochran és a túl sokat dolgozók nyári rockhimnusza

Mamma Mia!!! Mi köze az ABBA felének az erotika Bergmanjához? (18+)

Amikor a KISS főnöke nem saját magától szállt el

A bejegyzés trackback címe:

https://otrnrmagazine.blog.hu/api/trackback/id/tr2116500354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2021.04.15. 11:13:57

Igen, én mindig is azon az állásponton voltam, hogy a műfajok közötti háborúnak semmi értelme. Minden műfajnak megvan a maga létjogosultsága, és mindegyiket lehet jól is csinálni. Még a diszkót is, noha diszkófanként az a magánvéleményem, hogy Samantha imázsa érdekesebb volt, mint énekesnői teljesítménye. De abban lehet valami, hogy „frusztrált rocker”-nek érezte magát. Egyik korai slágere, a Do Ya Do Ya (Wanna Please Me) például már nem is az a kimondott eurodiszkó.

www.youtube.com/watch?v=uQWP_uXrhXE

Mellesleg Amanda Lear se szereti a diszkót, inkább rockernek vallja magát, diszkókorszakában a The Stud volt az egyik kakukktojás:

www.youtube.com/watch?v=ohnoI9ozYR8

Az viszont őszintén meglep, hogy Samantha azt mondja, milyen közel állt az apjához. 1991-ben ugyanis beperelte az apját, mert az addig a menedzsereként ténykedő úriember ügyködése alatt komoly összegek tűntek el Samantha számlájáról. Egy 1995-ös ítélet szerint az apának 363 ezer fontot kellett visszafizetnie a lányának. Patrick Fox 2000-ben halt meg: 1991-től élete végéig állítólag sosem beszéltek már egymással. Persze attól még lehet, hogy 1991 előtt nagy volt köztük az összhang. :)

Teakbois 2021.04.15. 17:24:56

@Field64: A The Stud és a Fashion Pack a kedvenc dalaim Amanda Leartől. :)
süti beállítások módosítása