Mark David Chapman puszta irigységből és azért lőtte le John Lennont 1980 decemberében, hogy ezzel világhírnevet szerezzen magának – ha már tehetsége semmihez sem volt. Chapman nem sokkal a tárgyalása után azt nyilatkozta, hogy amennyiben nem sikerült volna megölnie Lennont, más közismert személy ellen fordítja a fegyverét. Később az is kiderült, ki volt a második az aljas gyilkos halállistáján: David Bowie, aki ekkoriban ugyanúgy New Yorkban tartózkodott, mint John Lennon.
David Bowie 1980 szeptemberében lépett fel először a Broadwayen Bernard Pomerance 1977-ben írt színdarabjában, Az elefántemberben (az énekes a címszereplőt alakította) – az előadás 1981 júliusáig volt műsoron. A rock kaméleonjaként emlegetett sztár 1999-ben azt nyilatkozta, hogy Lennon meggyilkolása után maguk a rendőrök közölték vele, hogy ő volt a második Chapman sztár-célpontokat tartalmazó listáján arra az esetre, ha a férfi első gaztette nem járna sikerrel. John Lennon és Yoko Ono mellesleg jegyet váltott Bowie előadására, ráadásul az első sorba: a Beatles legendás tagja pont egy nappal a tervezett színházi látogatás előtt halt meg. Bowie élete legnehezebb fellépésének nevezte a szóban forgót, ugyanis mindig Lennon és Ono üresen maradt székeire tévedt a tekintete, és csak óriási önuralommal tudta elérni, hogy ne remegjen a hangja, miközben a szövegét mondta.
David Bowie, Yoko Ono és John Lennon
David Bowie és John Lennon jó barátok voltak, egyetlen közös munkájuk Bowie Fame című 1975-ös slágere: ennek Lennon a társszerzője, aki háttérvokálozott és akusztikus gitáron játszott a felvételen.
