Old Time RNR Magazine

Bob Seger és a listavezető Razzia

2021. augusztus 01. - Teakbois

seger_24.jpg

1987 augusztusában lett listavezető az USA-ban az Eddie Murphy főszereplésével készült bűnügyi vígjáték, a Beverly Hills-i zsaru 2. betétdala, a Shakedown (azaz Razzia). A nótát az amerikaiak egyik kedvenc rockere, Bob Seger (az Old Time R’N’R Magazine névadója) énekelte fel, ám a világhírű muzsikusnak máig nem sikerült megbarátkoznia legnagyobb slágerével.

Tovább

Emberrablással gyanúsították a Who tagjait

2021. július 31. - Teakbois

moon_entwistle_124.jpg

Minden idők egyik legsikeresebb és legimádottabb brit zenekara, a több mint 100 millió eladott albummal büszkélkedő Who igazi nemzeti kincs, amelynek klasszikus felállását négy színes egyéniség alkotta. A gitáros Pete Townshend magának való és pökhendi művészlélekként vonult be a köztudatba, Roger Daltrey énekest pedig − kollégáinak többségével ellentétben − már a ’60-as és ’70-es években is a sportosság és a viszonylagos józanság jellemezte. Keith Moon dobos és John Entwistle basszusgitáros azonban egész álló nap partizó és poénkodó pokolfajzatok voltak: előbbi híres attrakciói közé tartozik az úszómedencében landolás Rolls-Royce-szal, utóbbi pedig egy szemrevaló nő és nem kevés kokain társaságában átmulatott éjszaka után hunyt el 58 évesen. A zenekar karrierjének csúcskorszakában a két önjelölt komédiást egyik tréfája emberrablás gyanújába keverte.

Tovább

Geddy Lee kedvenc Rush-dalai

2021. július 29. - Teakbois

geddy_24.jpg

Gary „Geddy” Lee Weinrib 1953. július 29-én született a kanadai Toronto térségéhez tartozó North Yorkban, és 1974-től, a Rush bemutatkozó albumának megjelenésétől rajongói és a szakmabeliek egyaránt a világ legjobb basszusgitárosai között emlegetik. A Rush power triója (Geddy Lee – basszusgitár, ének, Alex Lifeson – gitár, Neil Peart – dob) egyértelműen forradalmasította a progresszív rockzenét, Lee a játékával pedig olyanokra gyakorolt nagy hatást, mint az Iron Maiden Steve Harrisje vagy a Dream Theater John Myungja.

Tovább

Yes: Asztrális utazás a prófétával

Kultikus albumok: Yes – Time And A Word (1970)

2021. július 28. - Teakbois

yes-resize-1d.jpg

Az 1968-ban alakult és igen hamar a Led Zeppelin és a King Crimson vetélytársaként emlegetett Yes 1969-re az Egyesült Királyság egyik legkeményebben dolgozó zenekarává lépett elő. Jon Anderson énekes és társai egyre nagyobb klubokban adtak teltházas koncerteket, és úgy döntöttek, hogy nem fogják ismételni magukat: lenyűgöző bemutatkozó albumuk után egy teljesen más jellegű, de mégis ízig-vérig Yes-es produkcióval rukkolnak elő. A Moody Blues, a Keith Emerson vezette Nice és a Deep Purple egyaránt készített már eddigre szimfonikus rocklemezeket, de ezek közül egyik sem sikerült tökéletesre: a Moody Blues 1967-es anyagán a csapat legnagyobb slágere, a Nights In White Satin az egyetlen valóban emlékezetes dal, Keith Emerson az Emerson, Lake & Palmerrel sokkal érdekesebb szimfo-rockot prezentált később (például a Pirates című klasszikus tételben), mint a Nice-szal, a Deep Purple 1969-es Concerto For Group & Orchestra-ja pedig sokkal inkább tekinthető Jon Lord olyan szólólemezének, amelyen a Deep Purple tagjai is közreműködtek, mint 100%-os Deep Purple albumnak. A Yes 1970-ben megjelent Time And A Word-je viszont egységes zenekari produkció, egy végérvényesen éretté váló csapat munkája – még akkor is, ha történetesen egyetlen ember (Jon Anderson) vízióján alapul.

Tovább

Phil Collins, az illegális bevándorló

2021. július 24. - Teakbois

01_22.jpg

Miután Peter Gabriel énekes és Steve Hackett gitáros kilépett a Genesisből, a banda egyrészt fokozatosan egyre kommerszebb, befogadhatóbb zenét kezdett játszani, másrészt egyre jövedelmezőbb sikereket aratott, ami többek közt annak is köszönhető, hogy Phil Collins énekes-dobos szólóban kivitelezett slágerei még inkább rájuk irányították a nagyközönség figyelmét. A Genesis elvont progresszív rockban utazó alakulatból igényes és néha komplex muzsikájú, de alapvetően családbarát pop-rock zenekarrá változott 1983-ra, ezért is meglepő, hogy pont ekkor rukkoltak elő az egyetlen olyan dalukkal, amely szép kis botrányt kavart.

Tovább

A német díva és a Led Zeppelin gitárosa

2021. július 21. - Teakbois

jimmy_page_44.jpg

Mielőtt a Led Zeppelin tagjaként rocktörténelmet írt volna, Jimmy Page 1963 és 1968 között az egyik legkeresettebb brit session gitárosként ügyködött, ráadásul nem csak a keményebb műfajban: játszott James Bond film betétdalában, a korszak karcos hangú popikonjának, Lulunak a slágereiben, sőt a gyakran éneklő német színésznő, Heidi Brühl egyetlen rockszámában is, amely a családbarát táncdalokra szakosodott díva merész kitérőjének tekinthető.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóink kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Tovább

Robby Steinhardt: Búcsú a rock Paganinijétől

2021. július 20. - Teakbois

steinhardt_22.jpg

Tegnap tette közzé a Kansas (minden idők egyik legsikeresebb amerikai progresszív rockzenekara, amely után még a Queen is félt színpadra lépni) rajongói Facebook-csoportja, majd a nemzetközi rocksajtó is a hírt, miszerint július 17-én, 71 éves korában elhunyt Robby Steinhardt, a banda klasszikus felállásának hegedűse, aki a zenekar össze legendás albumán játszott.

Tovább
süti beállítások módosítása