Valamikor a ’20 Stones’ című lemezének térhódítása során kerültem kapcsolatba Dan Patlansky, dél-afrikai blues-rock gitáros zenéjével, és mondanom sem kell, a különleges hangú és játékú zenész szinte azonnal lenyűgözött, azóta figyelemmel követem tevékenységét, melynek alapját ma is a sallangmentes, igazi blues zene alapozza meg, mindezt persze megfűszerezi Dan sajátos egyénisége.
Nemrégiben jelent meg ’IntroVertigo’ című új lemeze, melyet a Rockbooknak adott interjúban úgy jellemzett, mint egyfajta modern köntösbe bújtatott blues-rock anyag. 10 vadonatúj dal került fel az lemezre, melyek többségét hallhatja majd élőben is az, aki augusztus 29-én ellátogat az A38 hajóra, Dan Patlansky koncertre.
Eddig szinte minden alkalommal, úgy írtam meg egy lemezajánlót, hogy feltettem az anyagot és figyelmesen, szinte minden apró részletre összpontosítva véleményt alkottam a dalokról. Most úgy gondoltam, váltok. Autóba pattanok, és utazgatok a városban alkonyatkor. Jó döntésnek bizonyult, teljesen hangulatos kis utazás lett a végére.
Lemez a lejátszóban és indulhat móka. A ’Run’ című dallal indul az ’IntroVertigo’. Szinte azonnal szembeötlik a modernebb hangzás. Fülbemászó dallamok sora, hullámvasút szerű váltások, bár ezt már megszokhattuk Dan-től. ’A Poor Old John’-t hallgatva egyből Stevie Ray Vaughan jut eszembe, a refrénhez érve azonban a Patlansky-s dallamvilág lép előtérbe. A ’Sonova Faith’ minden szinten egy erőteljesebb, odaszólós nóta lett. Nagyon tetszik, ahogy megjelenik a düh a gitáron és a szövegben egyaránt. A ’Loosen Up The Grip’-et egy szívbemarkoló történet a gyermekkori traumákról és hatásukról a felnőttkorban. Zongora és lágy gitárfutamok jellemzik. Közben már jócskán a városban furikázok, nem feltűnő, hogy milyen kihalt így vasárnap este. Majd felcsendülnek a ’Heartbeat’ vadnyugatias beütésű akusztikus blues intrója. Teljesen illik a kihaltsághoz. Rögtön a kedvenc dalommá fogadtam. Érzi benne az ember a mocskot, a refrén meg szó szerint szétrepeszti az agyam.
A ’Stop The Messin’’-t hallgatva egy korábbi dal, a ’Come & Play’ jutott eszembe. Itt azért visszaköszön a múlt. Funky-s ritmusok, tüzes szövegek, kell ennél több? A ’Bet On Me’ egy rizikós nóta. Természetesen minden rendben van vele, a mondani valója szól az élet fontos döntéseiről. A ’Still Wanna Be Your Man’ egy melodikus dal a családos és a turnézós élet dilemmájáról. A ’Wester Decay’ az élet egyszerűségét fogja meg. A dal is egy egyszerű, de mégis különleges darabja a lemeznek. A korongot záró ’Queen Puree’ szintén egy mocskos koszos zenei alappal rendelkezező dal Sofiaról, Dan kislányáról. Remekül lezárja ezt a lemezt és a vasárnap esti túrázásom.
Azt gondolom, hogy remek anyagot hozott össze Patlansky. Változatos dalok az életről. Egyszerre egy zenész és egy hétköznapi ember életéről. Nagyon szimpatikus anyag az ’IntroVertigo’. Érdemes megvásárolni a műfaj híveinek. Megtehetik Az A38-on, 29-én, hétfőn.
Az ’IntroVertigo’ dallistája:
01. Run
02. Poor Old John
03. Sonova Faith
04. Loosen Up The Grip
05. Heartbeat
06. Stop The Messin’
07. Bet On Me
08. Still Wanna Be Your Man
09. Western Decay
10. Queen Puree
