Old Time RNR Magazine

Sorsfordító korongok – Szakácsi Greg (Sledgeback, C.A.F.B)

2016. november 06. - Sebők_Tamás

greg.jpg

 

Állandó rovatunk új állomásához érve egy igazi, vérbeli punk arcot, Szakácsi Gábort, Greget kerestük meg azzal, hogy állítsa össze élete 10 meghatározó lemezét. Az egykori C.A.F.B., jelenlegi Sledgeback frontember örömmel állt rendelkezésünkre. Nem mindennapi listáját most ti is megtekinthetitek itt a Sorsfordító korongok új részében.

G.B.H - City Baby’s Attacked By Rats (1982)

Az egyik első anyag, amit sokszor az elejétől a végéig meghallgattam. Régi legjobb barátom, szegény megboldogult Szita Mike és én százszor végig hallgattuk a lemez dalait és a Sick Boy című mesterművet számtalanszor játszottuk is az ős-C.A.F.B koncerteken, 1990 körül, a Fekete Lyukban. Emlékeszem, a dalt Mike énekelte mindig. Nagyon sok élményem fűződik ehhez a lemezhez. Ezen kívül a G.B.H. neve is segített annak idején a C.A.F.B név választásánál. Ha érted, miről beszélek. A lemez hatásai mai napig érezhetők az általam írt dalok egy részében.

 

Ramones - Ramones Mania (1988)

Szerintem a világ egyik legjobb punk & roll lemeze, a világ egyik legfontosabb Rock ’N’ Roll zenekarától. A Ramones simán ott van, ahol a Beatles. Lehet mosolyogni a nagyokosoknak, ez akkor is így van! Számomra egy nagyon fontos időszak volt az 1989-1990-es évek, amikor a békásmegyeri lakótelepen a haverokkal iszogattunk az utcákon. A sörözéshez mindig a Ramones volt a kísérő. Később, egy rövid ideig volt szerencsém pár dalt játszani egy Ramones feldolgozás zenekarban a kilencvenes évek végén, a Sing Sing-es Hangyássy Laci és Ragadics Csaba dobos társaságban. A Ramones (és a U.K. Subs) power-chordjai nagyon sokat hozzátettek a gitár stílusomhoz.

 

Therapy? – Troublegum (1994)

Ez nekem egy nagyon fontos hatás volt minden szempontból. A Troublegum teljes egészében magában foglalja az évtized fiataljainak útkeresését, zeneileg, szövegileg és minden szempontból. Az ideges, és sokszor harapós riffek tetején az angyali hanggal éneklő Andy legnagyobb szövegeinek egyike, a Screameager is ezen jött ki, ami egy az egyben csúcsra is dobta anno az együttest. Számomra ugyanolyan erős és meghatározó szerzemény, mint a Nirvana Smells Like Teen Spirit dala. Gondolj be, ahogy a Therapy?  ezen a lemezen hozta a Husker Du, Sonic Youth és a  Ramones  keveréket egy sötét, de mégis reménykedő, kitörni vágyó formában. Az egyszerűnek tűnő dalok nagy többsége igazából nagyon trükkösen van felépítve, ami zenészek számára is csemege szerintem, ha éppenséggel a dobos, Fyfe Ewing dobstílusára gondolsz.

 

Generation X – Generation X (1978)

Gen X. Igen! Billy Idol, abból a korszakból, amikor az általam is játszott stílus még gyerekcipőben járt. Billy és a Gen X volt az egyik első punk, vagy pop-punk zenekar a 70-es évek közepétől. Olyan csapatok mellett, mint a Sex Pistols, a Clash éss Damned. Ők alkották a korai angol punk vonalat. Alap mű. Csak gondolj a Ready Steady Go dalra.

 

Alice In Chains – Dirt (1992)

Sokan nem tudják, de a punk és rockabilly mellett számomra az egyik legfontosabb stílus a grunge. Ezzel együtt szerintem az egyik legklasszikusabb lemez a Dirt, ami egyben az AIC talán legsikeresebb lemeze is. Egyike volt az első másolt kazettáimnak anno, amelyik azt hiszem, olyan szinten rongyosra lett hallgatva, hogy talán emiatt szakadt el (nevet). Az Alice In Chains nélkül talán nem figyeltünk volna fel olyan óriásokra, mint a Deftones és hasonló bandák.

 

Nirvana – Nevermind (1991)

A kilencvenes évek és az ezt követő időszak legfontosabb zenei anyaga. Nem csak zene szempontjából. A grunge az én számomra a punk életmód egy oldala és ez tükröződik ezen a lemezen. A Nirvana nélkül sose kaptak volna teret olyan zenekarok, mint például az Offspring, a Green Day, a Soundgarden, a  Rage Against The Machine, vagy a Therapy? és a számtalan mára klasszikussá vált banda. Nirvana döntötte le a gátat az underground punk és a populáris zenei világ között. Ezzel meghatározva az ezt követő időszakot nemcsak zeneileg, de öltözködés és sok más dolog szempontjából.  Szerencsésnek mondhatom magam, hogy Seattle várost nevezhetem új otthonomnak, mivel így naponta átérzem a stílus alapjait, a hely sajátossága miatt. Itt vált számomra érthetővé miért volt a Nirvana az, ami volt. A múltkor, amikor Pintér Miklós (Grungery) barátom járt itt, pont erről beszéltünk.

 

Social Distortion - Social Distortion (1990)

Social Distortion az USA-ba való költözésem után vált különösen fontossá számomra. Itt éreztem át, mit jelent igazából az az igazi cow-punk feeling. A középtempós country alapokra épülő punk hangzás, aminek egyéni izét Mike Ness hangja adja meg. Az ezredforduló utáni években annyira sokat adott hozza egyéniségemhez a Social Distortion, hogy a Sledgeback hangzását sok esetben ehhez hasonlították a kritikusok. Ezen kívül volt alkalmam összefutni a csapattal Salt Lake City-ben az egyik turnénkon, ami nekem külön öröm volt.

 

Rolling Stones -Tattoo You (1981)

Édesanyám gyűjteményeben volt ez a bakelit és nagyon sok alkalommal találtam magam ennek társaságában. Az én fejemben ez a Stones album nagyon is megfér a punk anyagok mellett, ha Buzzcocks típusú vonalra gondolsz. A Rolling Stones persze vitathatatlanul a világ talán legnagyobb működő zenekara. Ha rock zenész vagy, kell, hogy legyen Stones albumod valahol.

 

AMD- Ne vonulj be! (1991)

A korai AMD volt az egyik, ha nem a legmeghatározóbb magyar hardcore zenekar. Nagyon sok koncerten voltunk a haverokkal és sokszor játszottunk is együtt, miután a C.A.F.B megalakult 1990-ben. Igaz, volt sok más hazai banda a Fekete Lyuk színtérről, akik nagyban hozzájárultak a hazai underground világához, de az AMD, különösen a “Ne vonulj be!” anyag az én megítélésem szerint az egyik legfontosabb felvétel ebből a korszakból.

 

Faith No More - King For A Day (1995)

Egy mestermű. A rock műfaj egyik legnagyobb mesterműve. A 90-es évek egyik legnagyobb csapata. A hangzás, amitől kiráz a hideg. A metaltól a punkig, minden benne van, olyan funk ízekkel, amik nem találhatók máshol. Leírhatatlanul jó lemez. Mike patton ekkor volt a karrierje csúcsán szerintem. Ezt a lemezt bármikor, bárhol, bármilyen hangulatban meg tudom hallgatni. Alap.

 

Miles Davis – Tutu (1986)

Ha azt mondod, nem punk azt hiszem, tévedsz! Miles Davis maga volt a jazz punk alakja. Mindig újat alkotó, határokat nem ismerő, lenyűgöző zenész volt. Számtalan este mentem úgy aludni, hogy ez az album szólt a magnóból.  Ha volt olyan, nem egészen rock zene, ami hozzáadott stílusomhoz, az mindenképpen Miles Davis.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://otrnrmagazine.blog.hu/api/trackback/id/tr2611933873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása