Old Time RNR Magazine

Marcello’s Mystical Mind - Kalandos utazásra csalogat az új lemez (lemezajánló)

2017. október 02. - Sebők_Tamás

mmm.jpg

Magyarország egyik különleges zenei alakulata, a Marcello’s Mystical Mind csapata, akik nemrégiben adták ki Vortex of Nonsense című nagylemezüket. A stílus - bár nem túl népszerű manapság – az a fajta színes prog rock, melyben együtt eveznek a Turbo, Grand Mexican Warlock, Napokon hármassal.

Mivel még semmilyen formában nem írtunk a csapatról, elmondjuk, hogy eddig két EP-t: a 2012-es Brainforest-et, valamint a 2014-es Changing Moods-ot hallhattuk a Török Viktor – ének, Tarcza Vilmos – gitárok, Kovalik Miklós – basszusgitár, Egri Márton – dobok alkotta zenekartól. Az új lemez 7 dalt tartalmaz, és szerintem leginkább - ha nem is a szó szoros értelmében, de - egy kalandos utazásként lehetne leírni ezt a színes kiadványt.

Bekezdtek a srácok a The Thrill of the Chase-szel. Húzós, masszív riffek, és sötét miliő jellemzi ezt a 7+ perces darabot. Elsőre kicsit rágósnak érezni, ám energikussága azonnal beindítja a hallgatót. A The Way Things Are már visszafogottabb nóta. A kezdeti melankolikus hangulatot, egy csodaszép zenei vonal váltja fel a dal közepén, majd egy erőteljes zúzással zárul a szintén 7 percnyi játékidőt számláló darab. A Lost Boys az egyik kedvencem. Csak egy átlagos elveszett fiú érzéseit, csalódásait, világképét veti papírra, míg a zene ezt a számtalan impulzust hivatott érzékeltetni. Külön piros pont a gitárszólóért! Másik nagy kedvenc már-már Pink Floyd-i magasságokba törő Evil Game pt 1 (merthogy egy két részes dal bevezetőjénél járunk). Ez is hamar a szívemhez nőtt. Lágy, finom tiszta hangzás és igen dallamos (főleg a refrénben), kellemes ének csendül fel az első részben. A pt 2 már inkább a lemez kezdeti világát hozza újra előtérbe.

A Vortex Of Nonsense egyik legkomplexebb darabja kétségtelenül az M interlude, melyben talán egy hangszer csendül fel, és inkább maga az élet, a hétköznapi dolgok adják a zenét. Az Earthly Delights-cal zárul a korong, ahol ismét megmutatkozik a csapat hangszeres tehetsége. A refrénbe és az átkötőbe némi grunge-os íz is szorult, de ez a darab is igazi zenei hullámvasút és méltóképpen zárja le az egész anyagot.

Mindent egybe vetve egy nagyon tudatos, érzelmekkel teli és zeneileg sokszínű albumot hozott össze a négyes. Változatos. Néhol befordult, néha sugárzó, néha gyors és erőteljes, néha lassú és nyugodt, néha pedig kiszámíthatatlan. Olyan, mint maga az élet.

 

Sebők Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://otrnrmagazine.blog.hu/api/trackback/id/tr8112921361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása