Az idei Campus Fesztivál egyik headlinere a kaliforniai Ignite volt. Téglás Zoli személye miatt a hazai koncertek mindig plusz hozzáadott értékkel bírnak, mind a zenekar, mind  a közönség számára. 

Nem volt ez másképpen most sem. 

Zoli inspirál és segít, ahol csak tud, nagyon sokat tesz a közösségért, a környezetvédelemért, az USÁ-ban, és itthon egyaránt. Máig azon gondolkodtam, hogy itt, vagy a CSR Debrecen oldalán jelenjen e meg ez az írás. 

A debreceni koncert is úgy kezdődött, hogy egy új, külföldi magyarokat segítő platformot, a Pontomhidat mutatták be egy rövid videóüzenetben. 

A koncert ezt követően egy nagy zúzdával indult (hogyan máshogy is indulhatna egy punk banda bulija?), de -mivel egy éve hunyt el Chris Cornell és Chester Bennington is, akik személyesen is Zoli barátai voltak- nem múlt el sok idő a következő "társadalmi felelősségvállalás" kikacsintásig. A depresszió, az öngyilkosság és a segítségkérés összefüggésére hívta fel a figyelmet a "magyarikai" srác, mielőtt tovább dübörgött volna a buli. 

Mivel a punk műfaj nem a hosszú számokról szól, ezért megint lement egy fél lemeznyi dal, mire újra egy fontos ügy, a fák védelme került szóba. Köztudott, hogy Zolinak nagyon fájó pont volt a magyarországi otthonában, veresegyházán történt fakivágás, egy korábbi interjúban azt mondta, konkrétan sírt abban a  pillanatban. 

Ekkor hangzott el a legpunkosabb környezetvédelmi jótanács, amit életemben hallottam: "mentsdmegafuckinfákat". 

Persze a politikusok is megkapták a magukét, Donald Trump például szinte minden Ignite köncerten szóba kerül, nem kifejezetten pozitív kontextusban, ez mosts em maradt el. 

A koncert utolsó harmada volt az, ami igazán a magyar közönségnek szólt, és Zoli-bár sosem spórol az energiákkal, ha színpadon áll- ittúgy durrant szét, mint egy energiabomba. Jött a Falu, a Csitári Hegyek Alatt..és a végén a Bánk Bán Hazám Hazám, te mindenem egy kis stage divinggal kísérve (valószínűleg Erkel Ferenc nem így álmodta színpadra a darabot, de nekem tetszett:D). 

Kevés zenekar van, amit többször is meg tudok nézni. Az Ignite viszont az a csapat, amit bármikor, bárhol, bármennyiszer.