Old Time RNR Magazine

"Mi megmaradunk szombat esti blues zenekarnak"

Interjú Pfeiffer Gáborral, a Blues and Roll basszusgitárosával

2017. május 08. - fehersolyom

A csolnoki illetőségű Blues and Roll sok éve ápolja a blues és az ősrock hagyományait.-épp azt a zenei világot képviselik, amely nálunk az OTRNR Magazin hasábjain a fókuszban van. Ezert azt gondoltuk, hogy Pfeiffer Gábort, a zenekar basszusgitárosat megkérdezzük, hogy mi a helyzet velük mostanság. 

pfeig.jpg
OTRNR: - Zenészkörökben sok kritika éri a mai fiatalokat a zenei ízlesük miatt. Neked viszont a fiad is gitározik, gyakorlatilag egy apa-fia dologból jött letre a Blues and Roll. Hogyan emlékszel a kezdetekre ?

P.G.: - Valamikor a 80-as évek közepén zenélgettem pár barátommal, de nem volt túl komoly a dolog. Aztán jött a katonaság, nősülés és abbamaradt az egész. De a zenehallgatás mindig része maradt az életemnek.
Mikor Ákos olyan 10 éves lehetett megkérdeztem nem akar-e gitározni tanulni. Ha jól emlékszem 2 évig járt klasszikus gitárra,de nem nagyon érdekelte. A fordulópont az volt , mikor elmentünk a paksi Gastroblues fesztiválra. Ott több kiváló előadó között Katona Tomi is fellépett és bár Ákos akkor már aludt( ez hajnali kettő körül volt) én felvettem a koncertet. Ákos otthon sokszor megnézte és akkor kezdett el igazából gitározni. Az első amit megtanult SRV Pride and Joy c. dala volt. Aztán gondoltam veszek egy basszusgitárt hogy ketten muzsikáljunk magunknak. Később egy régi barátom (Wágner László) szólt hogy játszunk hármasban. Ő is gitározott. Meglepően jól sikerültek a próbák. Kerestünk egy dobost (Kentzler János) is. Ez volt az első felállás. Utána a másik gitárostól elköszöntünk és belépett az énekesnőnk Boros Viki. Nemsokára dobost cseréltünk (Barassevich Krisztián) akivel meg is voltunk elégedve,de ő nem tudta sajnos a privát dolgait összehangolni a zenéléssel. Újabb dobos( Dániel Norbert) csere következett, majd kicsivel később egy zongorista hölgy( Áron Andrea) is csatlakozott hozzánk. Kb két éve az a felállás feloszlott és nem is zenéltünk egy darabig. Egyszer csak megkeresett Pataki László, gyerekkori ismerősöm hogy lenne e kedvem vele zenélni. Vele meg is volt az új dobos. Ákos adva volt és Andi is szívesen csatlakozott újra a bandához. A legnehezebb feladat frontembert találni volt. Hosszú, több hónapos keresgélés után megtaláltuk Sonia Zambrano perui származású énekesnőt. Ő a Sonia és a Sápadtarcúakból lehet ismerős valamint a Soulbreakersből. Tavaly augusztusban kezdődtek a próbák. Egyelőre két bulin vagyunk túl.

br.jpg

OTRNR: - Deák Bill is megénekelte, hogy a blues nem divat, ti ráadásul egy kis településen laktok. Mi adja a motivációt, mik a sikerélmenyek, a mérföldkövek a csapat életeben?

P.G.: - A zenekar 8 éves és pályafutásunk során megfordultunk sok fesztiválon, városi rendezvényen, klubokban, kocsmákban. Talán legnagyobb dolog az volt hogy felléphettünk mi is Pakson a Gastroblueson. Motivációnk a saját elszántságunk, lelkesedésünk. Más sajnos nem nagyon van.


OTRNR: - Zenéltetek Tommy Katonával, korábban összehoztatok egy bluesfesztivált, gyakorlatilag a zenen túl egyfajta kultúrmissziót is magara vállal a Blues and Roll. Jól érzem ?


P.G.: - Igen szerveztem pár bulit. Bár ezek igazából a falunap rendezvényei voltak én csak a zenészeket intéztem. Kultúrmisszió? Legfeljebb annyi hogy szeretnénk ha a népek igényes zenét hallgatnának. Újabban Soniával elkezdtünk Beth Hart dalokat tanulni. Nekem személyes kedvencem. Szeretném ha a magyar közönség is jobban megismerné. Bár kezdik már felfedezni itthon is.


OTRNR: - Eleg "szétszórt" a csapat. Mi a működési metódus nálatok ?


P.G.: - Sajnos valóban szétszórtak vagyunk. Sonia Zsámbékon, Laci Esztergomban, Andi Párkányban, mi pedig Csolnokon lakunk. Ráadásul én külföldön dolgozok és csak kb . havi egyszer tudok hazajönni. Így nagyon nehézkes próbálni és fellépni is. De már próbálunk valamit intézni hogy sűrűbben járjak haza.


OTRNR: - A feldolgozások és saját szerzemények aranya koncerteken ?


P.G.: - Saját szerzeményünk nem sok van. Mindössze kettő. A Majd meggyógyít a blues és a Hosszú az út.
Inkább feldolgozásokat játszunk. Hogy kiktől? Hendrix,SRV,Clapton Beth Hart, ZZTop,BB King,4NonBlonds,HBB,Led Zeppelin,Robert Cray,Doors,Melissa Etheridge,Doyle Bramhall 2,Shemekia Copeland, Janis Joplin, és újabban Beatles. Remélem nem felejtettem ki senkit.


OTRNR: - Jövőkep, tervek ?


P.G.: - Mint említettem szeretném ha sokkal többet tudnánk próbálni, mert van még mit csiszolgatni. De azért bármikor elvállalunk egy két fellépést.
Sajnos az eddig eltelt 8 évben semmilyen stúdió felvétel nem készült velünk, csak saját videó felvételeink vannak. Éppen ezért szeretném ha néhány dalt rögzítenénk. Lacinak van saját stúdiója, tehát a lehetőség adott. Csak időt kell rá találni. Mivel Sonia az itt eltöltött 25 év ellenére erős akcentussal beszél, nemrégiben lefordíttattam a Hosszú az út c. dalunkat angolra . Ezt mindenképpen szeretném felvenni. Amint meglesz elküldöm ígérem. Különösebb jövőképünk nincs. Nem törünk különösebb babérokra. Azt hiszem mi már megmaradunk szombat esti blues zenekarnak. Célunk csupán annyi hogy minél többet koncertezzünk és ezeken a koncerteken jól érezzük magunkat a közönséggel együtt.
Köszönöm a megkeresést és a kérdéseket!
A blues legyen veletek!

Sorsfordító korongok - Balogh Zsombor

13226844_10207849125359376_9053286439186558636_n.jpg

Balogh Zsombor – a srác aki szerkeszt (jellemzően kult és/vagy zenei kiadványokat) és szervez (jellemzően koncerteket). A The Carbonfools tourmanagere, legyeskedik a The Biebers háza táján, de gyakorlatilag lehetetlen olyan hazai zenekart mondani, akikkel az évek folyamán ne került volna valamilyen módon munkakapcsolatba. És azt is biztos forrásból tudjuk, hogy a fiatalember elkötelezett Monster Mognet és Henry Rollins rajongó.

Tovább

Ismerős Arcok érkeznek Szentesre

zene-vilag-zene.jpg

A Zene-Világ-Zene Graffiti koncertsorozat keretében hazák egyik legkedveltebb rock együttese látogat el május 13-án az Ifjúsági Házba. Az Ismerős Arcok 18 éves pályafutásának legjobb dalaival készül a szentesi közönségnek.

A nyolc lemezt számláló zenekar a hazai rockzenei élet egyik kiemelkedő alakulata. Zenéjükben hallható a hard rock stílus feszes, erőteljes hangzásvilága, de a lágy zenei és vokális dallamok sem állnak távol a hatostól. Mindezeket tetőzi Nyerges Attila különleges szövegvilága és Práder Vilmos dallamos gitárszólói. A zenekar tehetségét az is példázza, hogy Leczó Szilvesztert 2007-ben és 2009-ben is az év billentyűsének, Práder Vilmost 2009-ben az év gitárosának, Tánczos Istvánt szintén ebben az évben a legjobb szaxofonosnak választotta a zenei média.

A Nélküled, az Eső mossa, a Szívemben tudlak, vagy az Egyetlen olyan klasszikusok, melyek nem maradhatnak el az IH-ban sem.

A szentesi koncert hangulatát a helyi Sicambria alapozza meg 19 órától. A zenekar 2011-ben alakult olyan előadók nyomdokain, mint a Five Finger Death Punch, a Disturbed, az Iron Maiden, vagy a Metallica. Kis késéssel 2013-ban megjelent 2012 címre keresztelt albumuk. Zenei stílus: rock zene, erős gitár és dob alapokkal.

Talán nemzedékünk betegsége, de szeretünk hangosak, és hangosan halkak lenni. Mindig is a keményebb hangzásban éltünk, így ez nem volt kérdés. A zenekar tagjait egy olyan látásmód, vagy életszemlélet hozta össze, amelyben igyekszünk tiszta, hittel élő emberek maradni. Azt gondoljuk, hogy világunk felemelkedésért, minden embernek önmagának kell dolgoznia. Jelszavakat hangoztatva, nem lehet megváltani elromlott világunkat. Keressük, és tudni akarjuk Őseink igazát, mert szép jövőt, csak tiszta forrásból lehet kovácsolni. Dalainkban ezek a gondolatok fogalmazódnak meg. Jelenleg a 2012 album szélesebb körben történő megismertetésén fáradozunk, reméljük sikerrel.

 

A koncert Facebook eseményét a flyerre ide kattintva éritek el!

17918082_610950932426736_7718603311285009575_o.jpg

 A cikk a Szentesi Élet városi hetilapban jelent meg

Sebők Tamás

Broken Clock – új, korszakösszegző EP Kristóf Norberttől

krino.jpg

Egy 2007 óta tartó korszak lezárásaként, Broken Clock címmel megjelent Kristóf Norbert új, háromdalos EP-je. Hazánk egyik legegyedibb és legtermékenyebb énekes-dalszerzője új kislemezének darkwave/szintipop címadó dala már hallható volt a Klinik Record Store Day alkalmából kiadott split albumán, mindhárom szám eredetileg egy fiktív filmzenealbumhoz készült. Az új EP már elérhető az összes ismert online zeneáruházban. Kristóf Norbert legközelebb május 12-én az A38 tetőteraszán lép fel Norvégia egyik legnépszerűbb énekes-dalszerzője, Thomas Dybdahl társaságában. A nyáron pedig valami váratlannal jelentkezik majd – ígéri.

 “A Broken Clock EP lezárása annak a korszaknak, amely tíz éve a Forget Your Name dallal és az Anna című lemezzel kezdődött: akkor eltört, megállt az idő, benneragadtam egy helyzetben, és ismételtem újra és újra, hátha valami történik. Történt is, hiszen ez idő alatt felvettem közel 120 dalt, rengeteg nagyszerű emberrel zenéltem színpadon és stúdióban” – foglalta össze az elmúlt időszak és a korszaklezáró EP történetét Kristóf Norbert.

A “Broken Clock” EP téma- és címadó dala azt a fájdalmas érzést dolgozza fel, amelyben megrekedünk, és amelyből nem tudunk továbblépni. A szám Norbert kiadója, a Klinik idei Record Store Day alkalmából megjelent split albumán volt először hallható. A “Second Life” című, második track Izlandon íródott, a dal elején Norbert lépései hallhatók a vulkanikus kőzeteken. Van remény, és mindannyian lehetünk az utolsó jó emberek ezen a világon, ha elhisszük magunkról, hogy ez lehetséges – erről szól az EP záródala, a The Last Good Man On Earth.

A kislemez dalai eredetileg egy, a 90-es évek hangulatát idéző fiktív horror-thriller film soundtrackjét képezték volna, amiben keveredik a gyerekkori számítógépes játékok hangulata is, ez a projekt azonban talán örökre a fiókban marad. “Most úgy érzem, eljutottam arra pontra, hogy ezt az egészet, amit kreáltam, ideje lerakni és elengedni” – mondta ezzel kapcsolatban Kristóf Norbert.

A “Broken Clock EP”-n dobon Dorozsmai Gergő működött közre, minden más hangszer feljátszása és a lemez keverése Kristóf Norbert munkája. A masterelést Puha Szabolcs végezte. Az új hanganyag már elérhető a Bandcampen és az összes ismert online zeneáruházban is. Kristóf Norbert élőben legközelebb az A38 hajó tetőteraszán látható és hallható, ahol május 12-én az egyik legismertebb és legnépszerűbb norvég dalszerző-énekes, Thomas Dybdahl vendégeként lép fel. “Június elején pedig történni fog valami, valami olyan, ami eddig még nem” – ígéri Kristóf Norbert.

Fotó: Horváth Bernadett

Debutáló nagylemezzel jelentkezett az Amberjack. Íme a Storm!

aj2017-1.jpgA Pulzus tehetségkutató 2016-os győztesei két évvel 'Hookup' című bemutatkozó EP-jük után jelentkeztek új anyaggal. Az 'Americana' stílusú hard-rock banda legújabb lemeze a GrundRecords gondozásában látott napvilágot.

A tagok eltérő zenei múltjának, és ízlésének köszönhetően olyan dalok születtek, amelyekhez hasonlót igen ritkán, vagy egyáltalán nem hallani magyar zenekartól. A most megjelent 'Storm' című korong hűen tükrözi ezt a változatos zenei világot, kilenc szenvedélyes és sodró lendületű dal formájában.

A lemezen az Amberjack tagjain (Láng Vince - ének, Nagy Márk - gitár, Remete Marcell - gitár, Németh Csaba - basszusgitár, Haraszti Ádám - dob) kívül Budai Benjámin (billentyűs hangszerek) és Pákai Petra (vokál) is közreműködik. A felvételeket, valamint a keverést és a masteringet Csobánczi Péter és Szűcs Szabolcs készítette a budapesti TrashHill Studios-ban.

A lemez fizikai formában megvásárolható többek a MediaMarkt, és a Libri üzleteiben, a Rock Diszkontban, a CD Pincében, és a Lemezkuckóban is, valamint a zenekar honlapján és a koncertjein.

Az új korong teljes egészében meghallgatható az Amberjack Youtube csatornáján.

 

A STORM lemezbemutatója  május 5-én lesz a Gozsdu Manó Klubban, ahol is az Alone in the Moon lesz az Amberjack vendége. A belépő 1000 forint lesz, Kőbányai Zenei Stúdiós igazolvánnyal pedig csak 800. Kapunyitás: 20:30

Facebook esemény itt!

Természetesen hamarosan jól megkritizáljuk a srácok új anyagát, szóval készítsétek az olvasószemüveget Old Timer rockerek!

„Annak ellenére, hogy az idő gyepál minket, még mindig vannak újabb és újabb ötletek”

Interjú a C.A.F.B.-vel

18317976_266209147116039_1895038823_o.png

Ismét akcióban a C.A.F.B, az ország egyik klasszikus punk csapata. A srácok nemrégiben új kislemezzel jelentkeztek, most pedig az azt követő nagylemezen munkálkodnak. Mindezek mellett számos más dolog is kitölti hétköznapjaikat, melyekről szívesen nyilatkoztak nekünk. Greggel, Sütivel és Lacával beszélgettünk.

OTRNR - Sziasztok! Ha jól számolom, akkor 13 év után új nagylemezzel jelentkeztek, amit megelőzött egy már megjelent EP is. Jön is a kérdés mi hozta újra össze a C.A.F.B-t?

Greg: - Ez egy hosszú folyamat volt. A csapat így ebben a formában a 2015 májusi koncertet követően állt újra össze. A tervek és az alapozás már évek óta mozgásban volt a felszín alatt. Úgy gondoltuk, hogy most jött el az ideje annak, hogy újra együtt dolgozzunk. Mindannyiunknak hiányzott a légkör. Azt hiszem, újra felgyülemlett bennünk az energia egy lemezre és a koncertekre.

OTRNR – Hol készül az új album, illetve hogyan állnak most a munkafolyamatok? Előreláthatólag mikor hallgathatjuk a lemezt?

Greg: - Hasonlóképpen a 2004-es lemezhez, két helyen kerülnek felvételre a dalok. Egyrészt Seattle-ben, ahol itteni stúdió szakemberek segítenek, másrészt Süti stúdiójában. Sok olyan rész is van viszont, ami egészen a felvételek idejéig nem is íródik meg. Mint például néhány igazítás a gitárokon, vagy a vokálokban. Ebben nagyon jó a Süti, mivel jó érzékkel illeszti be az új témákat a már felvett alapokra.

Süti: - Most végre előkerülnek a régi jó szám ötletek, amik eddig nem voltak kidolgozva, csak egy mappában gyűltek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a dalok nem időszerűek, hiszen az eddigi nótáink is bármikor születhettek volna. Sosem érdekeltek e trendek, de az nem jelenti azt, hogy nem ismerjük a mostani zenéket

OTRNR – Lesznek újítások a lemezen, vagy ismét a jól megszokott 90-es évek punk hangulata köszön vissza?

Greg: - Ez természetesen jön nálunk. Nem hiszem, hogy ezt mi érezzük. Inkább azt mondanám, hogy időszerű lesz az anyag. Ezt úgy értem, hogy most erőszakkal nem tudunk megváltozni zeneileg. Ha a hallgatók úgy látják majd, hogy változott a zenekar, az csak a természetes változásnak tudható be. Úgy én személy szerint sosem kezdtem el egy lemezt, hogy „Na, most megváltozunk!”. Ahhoz, hogy el tudj jutni egy szintre, állomásonként el kell érkezned addig. Átugrani nem tudod az időt, mert a kihagyott tapasztalatok hiánya lehetetlenné teszi, hogy őszintén add át az érzéseidet a dalokban. Az én részemről ezt tudom mondani, de Süti és Laca lehet, máshogy látja.

Süti: - Voltak időszakok, amikor azt hittem, hogy már nincs bennem-bennünk több dal. De annak ellenére, hogy az idő gyepál minket, még mindig vannak újabb és újabb ötletek, amikből megszülethetnek az új lemez „slágerei”.

Laca: - Én mostanában „retro” hangulatban vagyok, ezért inkább a régebbi hangzásra törekednék, de tudom, az időt nem állíthatjuk meg.

OTRNR – Mi inspirál benneteket?

Greg: - A múlt, jelen és jövő. A mindennapok. Amikor elbeszélgetek valakivel itt Seattle-ben, vagy otthon Magyarországon, mindig megpróbálom az illető szemszögéből látni a világot, hogy jobban megértsem a dolgokat. Ilyenkor számtalan esetben találom magam egy másik dimenzióban, ami egy dalszövegben végződik. Ezen kívül szeretem a dokumentumfilmeket és az utóbbi időben a vallás világában is találtam végtelen mennyiségű inspirációt. Ez így biztos soknak tűnik egyszerre, egy csomagban, de hidd el, így van. A politikát megpróbálom én személy szerint távol tartani a C.A.F.B. világától, de emellett vannak olyan dolgok ezzel kapcsolatban, amik inspiráltak dalokat.

Süti: – Én ezelőtt is mindig a saját élményeimet, benyomásaimat írtam le, de mindig próbáltam úgy fogalmazni, hogy az minél több ember érezhesse magáénak, kortól és nemtől függetlenül. A politikát én is mellőzöm a szövegekből, csak annyit írok le, ami tényleg fontos, vagy ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Mindemellett fontosnak tartom, hogy magyarságunkat és magyarságtudatunkat ápoljuk, mert az internet és a média elég rendesen el tudja deformálni a közízlést.

Laca: - Engem már „huszonvalahány” éve semmi. Egyszerűen nekem ez a szórakozás, kikapcsolódás, ilyenkor lehetek azokkal az emberekkel, mikor zenélek, koncertezek, akikkel amúgy nem találkoznék. De ez persze nem azt jelenti, hogy nem érdekel vagy, hogy bármilyen zenekarba elmennék zenélni, csakhogy buli legyen. Én nem vagyok „mindenevő”, a rock-nak csak bizonyos fajtáit, a punk-rockot és az Oi zenét szeretem, minden más, ami nem ezek, azt nem hallgatom meg sem koncerten, sem otthon, sem sehol.

OTRNR – Hogyan jellemeznétek az új anyagot?

Greg: - Szerintem egy tipikus C.A.F.B. lemez, az 1996-2004 közötti stílus vonalán. A hangzás változott, de ez a technikai lehetőségeknek tudható be. Azt nem hinném, hogy én személy szerint jobb zenész lettem (nevet). Vannak olyan dalok, amiket évekkel ezelőtt írtunk, de eddig nem kerültek felvételre. Ezekből is lesz pár a lemezen.

Süti: – Szerintem is olyan C.A.F.B.-os lesz. Őszinte, és odavágós! Érettebb fejjel már máshogy gondolkodunk, de az „alapok” ugyanúgy megvannak, mint a régebbi albumokon. Sajnos Greg nélkülözésével az időközben született albumok kevesebb figyelmet és publicitást kaptak, de ezek a számok is mutatják a tendenciát, ahogy a gyökerekből táplálkozva haladunk előre. Talán ez is lehetne a mottója az új albumnak.

Laca: - Fasza lesz!

 

18308969_266209213782699_2097757899_n.jpg

 

OTRNR – Greg, mint az köztudott Seattle-ben élsz, és van egy amerikai zenekarod is a Sledgeback. Mi a helyzet azon a frontvonalon?

Greg: - Az utóbbi időben a C.A.F.B. stúdiómunkái miatt kicsit hanyagoltam a Sledgeback-et, így az új demo felvételeken kívül nem pörgött a dolog a közelmúltban. A múlt év végén kijött egy digitális kislemez, amelyen 2 dal szerepelt. Valamint a 36206 című nagylemez egyik magyar nyelvű dalára elkezdtünk egy videoklipet hónapokkal ezelőtt, de ezen is még sok a munka.

OTRNR – Süti! Ha jól tudom egy akusztikus zenekarod is van. Mesélnél rólatok egy kicsit?

Süti: – Sokszor mondták nekem, hogy jók a szövegek, csak nem mindig lehet érteni, mert nagyon hangos. Hát ezért gondoltam, hogy összehozok egy olyan formációt, ahol lehet hallani a szöveget, ahol egy kicsit többet lehet zenélni. A zenekarban Kreisz Gyuri, Mészáros Tibi, Szepesi Máté és Kondella Krisztián játszik, a nagyobb fellépéseken mindig meghívunk vendégzenészeket. Itt van és volt lehetőségem olyan zenészekkel is játszani, akik lehet, hogy egy punk-rock koncertre nem jönnének, vagy jöttek volna el. Olyan közönségnek is tudunk játszani, akik már nem mondhatják, hogy csak a basszust meg a dobot lehet hallani. Először csak a C.A.F.B. dalok átdogozását tűztük ki célul, de ezek olyannyira megváltoztak, új életre keltek, hogy már nem mondhatjuk rá hogy C.A.F.B. Akusztikus. Ezért tavaly átkereszteltük a zenekart Cuki Presszó névre, ami nem a külsőnkre utal, hanem gyerekkorom emlékeire, amikor bementünk a presszóba - egy cukrászda is volt - és lenyomtunk egy puncstortát. Most már majdnem egy lemeznyi szám is van tarsolyban, ami már kifejezetten ennek a zenekarnak íródott és nem a C.A.F.B-nek.

OTRNR – Greg még egy kicsit visszakanyarodnék hozzád. Ha jól tudom egy csak csajokból álló punkbanda, a Plüssnapalm is készített veled egy közös dalt. Mit lehet tudni erről a kollaborációról?

Greg: -Igen. A dalon jelen pillanatban is folyik a munka. A márciusi C.A.F.B. koncert után beszélgettünk Ágival a Plüssnapalmból és így vetődött fel az ötlet. Itt végülis egy Plüssnapalm dalrol van szó, amelyen az egyik versszak eléneklése mellett, a ritmus gitár egy részét is én játszom. Mondjuk nem volt nehéz egymásra találnunk mivel Ági is szereti a Clash vonalat, úgyhogy klikkelt a dolog első pillanattól. Miután a hangszerek felvételeinek részét megkaptam, most majd itt Seattle-ben fogom a napokban énekelni a részemet a dalra. A szám címe legyen titok. Egy közismert emberről van szó benne.

OTRNR – Ki lenne az a punk arc – legyen az élő vagy elhunyt személy, akivel készítenétek közös dalt?

Greg: - Nehéz erre felelni mivel sok van, és nem csak a punk korokban. Én szívesen dolgoznék a Clash bármelyik tagjával ezügyben. Részéről Joe Strummer.

Süti: – A Therapy zenekarral bármikor szívesen játszanék, még ha csak egy cintányért kellene ütögetni a háttérben. De nagy kedvencem még a Skunk Anansie is. Már összemosódnak a zenei határok, nem tudom ki a punk, vagy ki a folk-rocker, vagy a „világ-zenész”

Laca: - Megmondom őszintén, nekem a Punk/Oi zene inkább az angol második hullámos zenekaroktól tetszik inkább, de ha választanom kellene az első hullámból akkor az Slaughter & the Dogs.

OTRNR – Mik a tervek a C.A.F.B. lemez megjelenését követően?

Greg: - A koncertek mellett szeretnénk majd videoklippet is csinálni. Ezen kívül van terv az 1997-es Zanza című lemezünk újrakiadására, mivel a volt magyarországi kiadónk 19 év után visszaadta a jogokat az anyagra. Ez igen fontos nekünk mivel az elmúlt években sokan keresték az anyagot CD formában. Egyelőre csak az interneten érhető el a lemez, ami érthetően nem elégíti ki az igényeket.

Ezen kívül Süti sok időt tölt a Cuki Presszo formációval is, ami állandóan mozgásban tartja őt. Laca pedig megállás nélkül koncertezik a Ramonezzel. Ezek a formációk is kötődnek a C.A.F.B.-hez valamilyen úton-módon. Az pedig, hogy a Sledgeback zenekart áthozzam Magyarországra, régi álmom. Remélem ez az idő is elérkezik egyszer.

Sebők Tamás
Fotók: Pandur-Balogh Norbert

A Slowmesh újfajta mesterműve

Sommething New lemezajánló

Nem könnyű ma Magyarországon rockzenekarnak lenni. Főleg akkor nem, ha az emberfia vegytisztán amerikai behatású stoner/southern zenét játszik, ráadásul mindezt angol nyelven teszi.

A VL45 romjain alakult Slowmesh pedig épp ezen a rögös úton jár a közelmúltban megjelent Something New című albumával – és talán a felvezetés keserédes hangulatából nem ez jött le, de én ennek nagyon örülök.

A lemez létrejöttének körülményeiről Szabó Dávid énekes egy kimerítően alapos interjút adott a Grungery oldalán ITT. , ezért mi itt az Old Time R’n’R hasábjain inkább csak a végeredményt értékeljük, egy lemezkritika-pontosabban fogalmazva inkább lemezajánló- formájában.

Mert, ezt a lemezt nagyon ajánlom mindenkinek meghallgatásra, aki:

  1. Azt képzeli magáról, hogy kamionos
  2. Aki tényleg kamionos
  3. Aki motoros
  4. Aki hotrodos
  5. Aki gördeszkás
  6. Aki biciklis (szigorúan mountin bike, kemping nem játszik)
  7. Aki tehervonatos
  8. Aki űrhajós
  9. Aki szereti a jó zenét
  10. Aki azt hiszi hogy szereti a jó zenét, de Kanye West van a Spotify lejátszási listájának elején

 

A viccet félretéve, ez tényleg egy jó lemez. Most leírhatnám persze hogy súlyosak a riffek, dallamosak a vokálok, izmos  a hangzás, meg hogy van hangulata. Még azt is leírhatnám, hogy a gitárszólók ízesek. Esetleg csavarhatnék rajta egyet azzal, hogy a dallamos részek dallamosabbak, a zúzós részek meg zúzósabbak. De nem teszem, mert még magamat is unnám. És a Slowmesh a maga autentikus amcsi füstös bluesban gyökerező hangulatával sokkal többet érdemel ennél. Mert ez minden idők egyik lemeze. Az egyik legjobb. Legalábbis Magyarországon 2017-ben.

Mert nem az a kérdés hogy milyen a zene, hanem hogy egy teljesen tájidegen zenét és hangzást hogyan lehet összehozni. Tetszik vagy nem, a zene az ember, illetve egy zenekart alkotó emberek közti kémián múlik: szociálpszichológiai szempontból a legérdekesebb kérdés, hogy hogyan tud valaki itt a vadkeleten úgy énekelni, úgy gitározni, és úgy lemezt keverni, mintha Amerikában lenne. Így, ebben az aspektusban számomra ez az igazán megsüvegelendő  teljesítmény. A lemez hangulatát és zenei minőségét tekintve is bármikor odatehető egy Monster Truck, vagy egy Clutch mellé. 

Nem akarok lelkes rajongónak tűnni, de ez a lemez tényleg világszínvonal. Itt lehet meghallgatni teljes egészében egyébként:

 

 

A banda lemezbemutató buliját május 6.-án Budapesten tartja, az eseményhez ITT lehet csatlakozni.

A súlyosabb, de feelinges muzsikák hazai kedvelői számára mindenképp alapmű a Slowmesh új cucca, és tényleg csak élvezni kell, nem agysebész metál, hanem benne van a bluesban és a rock and rollban gyökerező lazaság és coolság, a hangzás persze horzsolós, ahogy az a XXI. században "elvárt".

 

Kiss Ákos

 

Sorsfordító korongok – Drucker Richárd (Sexnuggets)

  druckerrichard_1.jpg

Örülök a lehetőségnek, hogy írhatok kedvenc lemezeimről. Sokat gondolkoztam a listán, mert mindig jönnek újabb és újabb albumok, amiket nem tudok kihagyni az óriási repertoárból. Kicsit magamról is írok. A Sexnuggets zenekar gitárosa és dalszerzője vagyok. A stílusom megjelenik a zenekar dalaiban is, ahol a funkot a rockot, metalt, rock 'n' rollt, bluest és grunge stílus elemeit keverem össze. Ez elsőre jó nagy katyvasznak hangzik, de hallgassatok rá a dalainkra. Szerintem letisztult a zene, pedig csak az első lemezünket adtuk ki.

Tovább

Tony Iommi életrajzi könyvével jelentkezik nyáron a Cser Kiadó

iommibooik.jpg

A Cser Kiadó gondozásában nyáron jelenik meg a Black Sabbath sokat megélt gitárosának önéletrajzi könyve, mely 2011-ben jelent meg világszerte. Tony Iommi életútját az Iron Man, My Journey through Heaven and Hell with Black Sabbath (A kalandjaim a Black Sabbath-tal mennyországon és a poklon át) című több mint 350 oldalas kötet örökíti meg.

Hatalmas sikert aratott a tavaly Pritz Péter zenei újságíró és Szűcs Péter, az Ørdøg dobosa közös munkájának köszönhetően megjelent It's So Easy...és más hazugságok című Duff McKagan életrajz, mely szintén a Cser Kiadónak köszönhetően került a könyvesboltok polcaira. A műről mi magunk is írtunk ajánlót, melyet itt olvashattok. A kiadó idén sem hagyja nyugodni a rockzene híveit, A Black Sabbath gitárosa, Tony Iommi nem mindennapi életútját adják ki Vincze Ádám fordításában.

„Az Iron Man egyszerre egy legendás gitáros, Tony Iommy és egy legendás zenekar, a Black Sabbath történetét nyitja meg az olvasók előtt. A zenekart a heavy metal Beatleseként illette többek között a Rolling Stone Magazin is. A mű egy ikon életét tárja fel, mégis megragadja a gitáros humorát, intelligenciáját, és melegszívűségét. Őszintén beszél gyermekkoráról, a balesetről mely majdnem megváltoztatta pályafutását, sikertelen házasságáról, tragédiáiról, függőségeiről és barátairól.” – írja az Amazon a könyvről, mely egyúttal betekintést nyújt a 70-es 80-as évek brit rockzenei világába is.

Sebők Tamás

 

Íme a Magpie Salute első dala, az Omission

ms.jpg

Rich Robinson újra összeállt a Black Crowes-os csapattársakkal és megalakult a Magpie Salute csapata idestova körülbelül fél éve. A zenekar azóta számos koncertet adott Black Crowes feldolgozásokból. Gondolom nem én vagyok egyedül, aki már saját anyagot is várt ettől a nem mindennapi csapattól. Imáim meghallgattak, és Richék a héten megörvendeztették a hallgatóságot az Omission című dallal, amit most mi is bemutatunk nektek.

Tipikus Black Crowes-ra emlékeztető riff, nem túl bonyolult, azonban a karcos vintage hangzás húzza az egészet. Utána egy lágy dallammal csúszunk át egy nagyon feszesre, fejrázósra sikerült refrénre. A szólók hibátlanok és az énekdallam is nagyon a helyén van. 5 csillagot kap a dal és nagyon várjuk a folytatást!

 

Sebők Tamás

süti beállítások módosítása