Múlt héten a hazai rock kedvelők körében bombaként robbant a hír, hogy az Ozone Mama és énekesük Székely Marci útjai szétváltak.

Természetesen nem egy hirtelen lépés volt ez – bármennyire is annak tűnt- hanem a csapat már hónapok óta érlelte a döntést, és a tettek mezejére lépett. Egy nappal a Nagy Bejelentés után jött a Még Nagyobb Bejelentés: a csapat új énekese Szeleczki Dávid, akivel már intenzíven folynak a próbák, készülve az izgalmasnak ígérkező európai turnéra, és a hazai koncertekre.

Andris szerint ez egy „nagyon nehéz és izgalmas időszak volt”. Most, hogy mindenki fellélegzett, hogy a zenekar tovább dübörög, kicsit megpróbálunk a kulisszák mögé nézni.

Talán kevesen tudják, de az OM már majdnem 12 éves. Marci a tagcserék mellett Andris állandó társa volt szinte a kezdetektől fogva. Nyilván nem volt könnyű egy ilyen döntést meghozni sem a zenekarnak, sem Marcinak. Mi vezetett odáig, hogy erre a fájdalmas lépésre szánjátok magatokat? Hogyan zajlott a „szakítás”?

Mint minden elválás, nyilván ez is nehéz volt. Szerettük volna, ha Marci velünk marad, de egy ideje már voltak jelei annak, hogy nem fogjuk tudni ezt együtt csinálni. Minden zenekar életében eljön a pillanat, amikor el kell döntenie, hogy komolyan csinálja (kilépve a kényelmesebb „hobbiszerű” zenekarozásból, feladva ezzel sok mindent), vagy sem. A kiadónknak köszönhetően olyan lehetőségek nyíltak meg, amilyenek ezelőtt sosem, és mi szeretnénk élni ezekkel, adva egy esélyt annak, hogy a zenekart egy következő szintre emelhessük. Ez viszont az említett áldozatok meghozása nélkül nem működik.

 Mikor tudtátok, hogy új énekes kell?

Tavaszig eszünkbe sem jutott, hogy új énekes után nézünk. Mivel Marci elfoglaltságai miatt az őszi hosszabb turnét már nem tudta volna vállalni, patthelyzet alakult ki, mert mi mindenképp meg akartuk csinálni. Nagyon sokat rágódtunk ezen és a hangulatnak sem tett jót a dilemma. Életemben először komolyan elgondolkoztam azon, hogy abbahagyom, vagy jó időre pihentetem a zenekart, de úgy éreztem, hogy ezt egyszerűen nem tehetem meg. Rengeteg munka van benne, és a tagokkal végül úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk mással folytatni. Marcit nem is próbáljuk meg pótolni, hanem egy új frontemberrel szeretnénk előre menni. Az Ozone Mama Szeleczki Dáviddal megy tovább. A dalok és a hangzás nem változnak, egy új korszak jön a zenekar életében. Az őszi turné után nekiállunk új dalokat is írni.

Magyarországon kevés a jó énekes, ráadásul Marci vitán felül nagyon magas kvalitásokkal rendelkezik, nyilvánvaló, hogy a pótlása nem könnyű feladat. Hol, hogyan fogtatok neki a keresésnek? Milyen szempontok alapján választottatok?

Olyan énekest, aki jól el tudja ezeket a dalokat énekelni, beleillik a képbe, vállalja a kockázatot, jó az angolja és még rá is ér csak erre a bandára koncentrálni, szinte biztosra vettük, hogy nehezen találunk. Nagy szerencsénkre azonban Andrásik Remo, az "Öröm a zene" program vezetőjének köszönhetően ismerkedtünk meg Dáviddal, akinek köszönhetően már az első próbák után kiderült, hogy megmenekülünk a hosszas keresgéléstől. Számára nem új dolog a színpad, sokan ismerik a hazai zenei színtérről, színházi és rockzenei körökből is. Nagyon tehetséges, örült a lehetőségnek, mi pedig neki.

Fotók: Debreczi János Gergely Photpgraphy 

Egy neves amerikai kiadóhoz (Ripple Music) szerződtetek, és egy nagyon erős anyagot tettetek le az asztalra (Cosmos Calling) ez év elején. Ezt turnéztatjátok most. Ők hogyan fogadták a változást?

Férfiasan bevallom, rám nem jellemző módon elég nagy gombóc volt a torkomban, amikor felhívtam a kiadó főnökét, hogy közöljem vele a hírt. Nem volt email, nem volt chat, videó-hívás volt, hogy láthassuk egymás tekintetét, amikor bejelentem a dolgot. Meglepődtem, mert nagyon pozitívan állt a hírhez, mindent átbeszéltünk és azzal zárta a beszélgetést, hogy bízik a döntésünkben, és ha ez jó irányba visz bennünket, akkor hajrá. A Cosmos Calling lemezt nem igazán tudtuk turnéztatni az elmúlt hónapok kétségei és a feszült hangulat miatt, így az új felállással a Nemzeti Kulturális Alap segítségével pótoljuk ezt ősszel egy kiadósabb hazai és európai turné keretein belül. Az első állomások a szolnoki 9. Emlékkoncert, az Aletrába Fesztivál és a Fehértone Fesztivál lesznek.

Az új felállás egy közel 20 állomásos Európa turnén mutatkozik be, mennyire izgultok ezen, és hogyan készültök?

A Dáviddal való próbák és a nyári koncertek mellett semmire sem jut időnk, komolyan készülünk az őszre, hogy flottul menjen a turné. Izgulni szerintem majd csak az indulást megelőző napokban fogunk, addig még erre sincs időnk.

Dávid a felvételek alapján nagyon ügyesen beilleszkedett zeneileg a csapatba. Emberileg hogy fogadtátok egymást? Van Ozone Mama beavatási szertartás, vagy ilyesmi?

 Szertartás ugyan nincs, de azért párszor elmentünk közösen csapatépítő jelleggel meginni néhány sört. Dávid nagyon jól beleillik a zenekarba, szinte megfiatalított bennünket azzal az energiával, amit magával hozott. Nagyon jó a próbák hangulata, Dávidnak jó a humora és nincsenek allűrjei (legalábbis eddig nem derültek ki). 

Egy másik változás is bekövetkezett: Lukács László, aki billentyűn működött eddig közre, állandó taggá avanzsált. Ezt mi indokolta? A jövőbeni zeneszerzési metódusra hatással lesz ez? Ha igen, hogyan?

 A dalokat általában én írom, de Lacival a legutóbbi lemezen is öröm volt együtt dolgozni. Mivel nem vagyok billentyűs, ő számomra egy igazi segítő kéz, mivel abszolút érti, hogy a dalírásnál mit képzelek el billentyű-ügyileg a gitárok mellé, ráadásul érzi ezt a fajta zenét és az ötletei is jók. Luki a legtehetségesebb és legjobb billentyűs, akivel valaha együtt zenéltem, nem beszélve arról, hogy igazi jó barát, az enyémhez hasonló zenei ízléssel és szellemiséggel. Az, hogy állandó taggá válik, már korábban gyanítható volt, hiszen az utóbbi két évben szinte minden koncertet együtt toltunk.

A budapesti közönség augusztus 1.-én láthatja először az új felállást a Barba Negra Track-ben.