A Neurotic zenekar neve talán a mai tizen- és huszonéveseknek már nem mond semmit, de még az idősebb generáció tagjai közül is kevesen tudják, hogy miről is van szó.
A zenekar 1981-ben tűnt fel az akkori underground (URH, Kontroll Csoport stb.) mellett mint kvázi másodgenerációs csapat.
A Pajor Tamás vezette formáció néhány igen erős kihagyással, de 1987-ig aktív volt.
Nem maradt más utánuk, csak a megszűnés évében kiadott demo, a Budapest Látnok.
Ez a 16 szám azonban-akár ismerjük akár nem-kitörölhetetlen nyomott hagyott a magyar könnyűzenében, hatása a mai napig érezhető.
Sokak szerint a Neurotic volt az első klasszikus punk zenekar hazánkban (bár ezt a címet a Beatricétől a CPG-ig sokan birtokolják), de később a ’80-as évekbeli angolszász new wave hangzást biztos, hogy ők honosították meg itthon.
A csapat, és elsősorban Pajor sokféle, nyugatról érkező zenei hatással operált, így nem csak a punkrock és a new wawe, hanem bizonyos fokig még a hip-hop egyik hazai úttörőjét is tisztelhetjük benne.
A frontember szövegírói kvalitásai külön említést érdemelnek, egyes mondatai (pl. „a rock and roll az nem egy tánc”) szállóigék lettek, és olyan hazai előadók jelölik meg komoly hatásként, mint a Tankcsapda, a Quimby, vagy Supernem - utóbbi feldolgozással is adózott első lemezén a pajori életműnek.
A csapat 1985-87 között volt a „csúcson”-már amennyiben beszélhetünk csúcsról egy rendszerváltás előtti, rendszerellenes underground zenekar esetében-azonban –főként a frontember-olyannyira elmerült a drog és az alkohol világában, hogy egyfolytában a megszűnés fenyegette a formációt.
Pajor végül a HIT Gyülekezetében keresett és talált megoldást életmódbeli problémáira, és bár a mai napig aktívan zenél, ennek már vajmi kevés köze van a rockandrollhoz.
A Neurotic és kora: ez is lehetne a címe a róluk készült dokumentumfilmnek, amely Rocktérítő néven terjed az éterben, és nemcsak az egyik nagy hatású hazai zenekarnak állít emléket, hanem komoly kordukemtumként is felfogható, amely bemutatja a rendszerváltás előtti rock undergroundot. Xantus János rendezésében a film 1987-ben elkészült, de a közönség csak '90 után ismerhette meg.