1967-re szinte egész Kalifornia drogmámorban úszott, Los Angeles és San Francisco egyes kerületei pedig az ellenkultúra főhadiszállásaivá változtak. A Los Angelesben bóduló zenekarok közé tartozott a Strawberry Alarm Clock, amelynek Incense And Peppermints című dala az amerikai slágerlista első helyén landolt 1967. november 20-án, és jó ideig ott is maradt. A kiötlői azonban egy petákot sem kaptak a rádiókban még manapság is gyakran elhangzó művük után járó jogdíjakból.
Az Incense And Peppermints tipikus zagyva szövegű hippi sláger, amelynek üzenetét valószínűleg az sem értette, aki papírra vetette a sorokat: ez jelen esetben John Carter volt, a Rainy Daze nevezetű hippi banda tagja, akihez a Strawberry Alarm Clock dalának kész zenei alapját (Ed King gitáros és Mark Weitz billentyűs munkáját) az Eper Ébresztőóra producere, Frank Slay juttatta el. Hogy miért volt szükség minderre, arról fogalmam sincs, és a fáma sem szól róla: Strawberryék máskor el tudták végezni a szövegírás feladatát, így valószínű, hogy egyszerűen csak túlságosan kiütötték magukat arra az időre, amikor épp e nóta szövegén kellett volna dolgozniuk. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy Carter és a Rainy Daze egy másik tagja, Tim Gilbert vette teljes egészében a nevére a szerzeményt, amelyből aztán csak ők profitáltak az elmúlt évtizedek során, méghozzá nem keveset. Az Incense And Peppermints nem csupán listavezető lett az USA-ban, de máig az egyik legkedveltebb retro dalnak számít a tengerentúlon: nincs nap, hogy ne játszanák a rádiók. Megtalálható az első Austin Powers filmben is, A Simpson család című, nálunk is közkedvelt szatirikus rajzfilmsorozatban pedig összesen négyszer hangzik el − az egyik epizódban a tohonya családfő, Homer Simpson e klasszikust hallgatva füvezik.
A Strawberry Alarm Clock mellesleg olyannyira nem hitt a dal eladhatóságában, hogy még csak elénekelni sem akarta a bandából senki, így a szólóénekesi feladatot ez alkalommal egy 16 éves srác, Greg Munford látta el, aki látogatóba érkezett aznap a stúdióba. A hippi korszak lecsengésével feloszló zenekarból a gitáros Ed King vitte a legtöbbre: beszállt a Strawberry Alarm Clock egyik előzenekarába, a Lynyrd Skynyrdbe, amelyből aztán a southern rock műfajának legsikeresebb alakulata lett. A zenészeket jogos jussukból kiforgató John Carternek sem kellett panaszkodnia: 1984-ben producerként oroszlánrésze volt Tina Turner szólókarrierjének fellendítésében, ami tetemes anyagi haszonnal járt.
MÉG TÖBB RETRO:
Ilyen volt Phil Collins hippi korszakában
Yes: Asztrális utazás a prófétával
Yes: Életrevaló igenemberek
A Walker Brothers gengsztersirató beat slágere
„Hey Joe… Nem tudod, hová tűnt Jimi Hendrix?” – 10 meghökkentő variáció egy világslágerre
„Mi voltunk Woodstock hangpróbája...” − Interjú Nancy Nevinsszel, a Sweetwater énekesnőjével
„Tökösek ezek a lányok!” − Birtha: Egy női rockzenekar, amely leigázhatta volna a világot
10 dal, amelyet a Beatles elfelejtett megírni
Tudattágító dallamok – 10 szitáros pszichedelikus klasszikus
Zöld nyálka és űrcowboyok
Born To Be Wild: A vadnak születettek himnusza
Peter Fonda, a szelíden lázadó motoros
Grace Slick be akarta drogozni az amerikai elnököt
Jefferson Starship: Hippi romantika és a szex csodája (18+)
Amikor Jimi Hendrix Arthur Lee-vel „meszkalin-muzsikált”
Turtles: Kokaincsíkok Abraham Lincoln íróasztalán
Guess Who: A nemkívánatos amerikai nő