Bár ő a shock és a horror rock egyik ősapja, Alice Cooper (akit valójában Vincent Damon Furnier-nek hívnak) jó ideje hívő keresztény: a zenéje és a színpadi imázsa nem alakult át ennek hatására, az életvitele viszont annál inkább.
Alice Cooper 2019-ben Greg Laurie prédikátornak adott tévéinterjút, amelyben részletesen beszámolt arról, hogy a 80-as években volt egy olyan pont az életében, amikor majdnem nyugdíjazta híres művésznevét.
Annyira elhatalmasodott rajtam a drogfüggőség, hogy imádott feleségem, Sheryl Chicagóba költözött a közös otthonunkból, hogy ne kelljen végignéznie a teljes leépülésemet. Mindent megpróbált, de képtelen volt segíteni rajtam. Csak a kokainra hallgattam, őrá nem. Aztán egyik nap belebámultam a tükörbe, és arra gondoltam: milyen csúnya ma a sminkem. Végül rájöttem, hogy amit arcfestésnek néztem, valójában a képemre alvadt vér. Ekkor tudatosult bennem, hogy hallucinációk kínoznak. Lehúztam a maradék kokómat a klotyón, majd felhívtam Sherylt. „Befejeztem. Nincs több drogozás” – jelentettem ki. „Rendben. Bizonyítsd be” – felelte. Az egyik feltétele az volt, hogy kezdjünk el együtt rendszeresen templomba járni. Mindig tudtam, hogy egyszer el fog jönni a pillanat, amikor megtalálom Jézust. A gyülekezethez tartozás segített a leszokásban, és józanul úgy éreztem, semmi közöm már Alice Cooperhez, nem akarom többé így hívni magam. A lelkészünk azonban lebeszélt a név elhagyásáról. „Maradj továbbra is Alice Cooper, de a rocksztárokra jellemző kicsapongó életmódot cseréld Jézusnak tetsző életre. Mutass példát az embereknek” – mondta. Igyekszem követni a tanácsát.
Cooper apja mellesleg prédikátor volt, és az énekes már a megtérése előtt is rokonszenvezett a kereszténységgel, ahogy ezt az alábbi 1977-es dala is tanúsítja.
