A Photoshop és az egyéb fotó- és képszerkesztők korában egy tapasztalt szakember óriási dolgokat tud véghezvinni, szinte semmi perc alatt. Ez azért nem volt ilyen egyszerű a ’60-as – ’70-es években. A következő sorokat egy mindenki által jól ismert lemezborító nem mindennapi megszületésének szenteljük. Reméljük ti is olyan érdekesnek találjátok, mint mi.
1969. augusztus 8-a is csak egy átlagos londoni hétköznapnak indult, a város közepén azonban 10 percre megállt az élet. Hogy miért? Ahhoz ugorjunk vissza egy kicsit az időben. 1969. elején a Beatles a Yellow Submarine-nel jelentkezett, mely nagyon megosztotta a rajongókat és a kritikusokat. Sokan inkább csak a filmzenei lemezt látják benne, semmint egy igazi Beatles albumot. Gyorsan kellett kapcsolni a nagy négyesnek, amit meg is tettek, folyó év őszén már érkezett is az új anyag, az Abbey Road. A lemez borítójának vázlata Paul McCartney nevéhez fűződik, de nagyban köthető John Kosh kreatív menedzserhez is.
A terv az volt, hogy a zenekar tagjai az Abbey Road egyik zebráján egymás után haladnak át. A forgalmat azonban meg kellett ehhez állítani. A fotózásra Ian Macmillan-t kérték fel, és meg is kapták az engedélyt, hogy az adott útszakaszon egy rendőr 10 percre feltartsa a forgalmat. Macmillan egy imbolygó létra tetejéről kapta le Lennonékat, így született meg a híres borító. Azt már kevesebben tudják, hogy készült egy másik kép is, melyen ellentétes irányba kelnek át a tagok.
A lemez szeptemberi megjelenésével nem lett vége a borító történetének. Sőt, most jött csak a java. Egy amerikai újság októberben (a tengerentúlon október 1-én jelent meg a lemez) lehozta, hogy nem is Paul McCartney szerepel a borítón, hanem egy hasonmás. Amerikában ugyanis 3 évvel azelőtt felhoztak egy olyan pletykát, mely szerint Paul McCartney autóbalesetben elhunyt, most pedig ezt a témát szerették volna tovább vinni. Mindezeket olyan tényekkel próbálták megalapozni, hogy Paul McCartney mezítláb, csukott szemmel kel át a zebrán, jobb kezében tartja a cigit, pedig balkezes. A háta mögött egy fehér Volkswagen ‘28IF’ rendszámmal, utalva arra, hogy 28 lenne, ha (angolul: if) élne. Itt azonban bukik a sztori, mert 27 volt.
Ezzel még nincs vége a történetnek, ha ránézünk a zenekar többi tagjára, a cikk szerint egy egész temetkezési vállalatot örökítenek meg. A halott már adott McCartney személyében, Ringo Star talpig feketében a vállalat vezetője, George Harrison farmeringes öltözéke pedig teljesen passzol egy sírásóéhoz. A sor elején bandukoló szakállas, talpig fehér öltönybe öltözött John Lennon pedig jézusként vezeti a másvilágra az elhunytat.
„Jó nagy ostobaságot hoztak össze abban a cikkben. A Volkswagen csak úgy ott parkolt az út mellett, nem rakhattuk odébb, és azért nem volt rajtam cipő, mert augusztus volt és jó meleg volt az aszfalt.”
– mondta el később egy interjúban Paul McCartney.
