1970 júniusába utazunk vissza, ekkor jelent meg minden idők egyik leginkább rendszerkritikus műve, a Crosby, Stills, Nash & Young 1970. május 21-én rögzített Ohiója. Ennek az ikonikus darabnak a históriáját mutatom most be nektek. Konkrétan azt, hogyan is ihlették meg a dal szerzőjét, Neil Youngot a Kenti Állami Egyetemen történtek.

Történelmi háttér

Az Ohio, bár 1970 júniusában jelent meg, a május 4-i Kent State-i mészárlás volt az a sajnálatos esemény, mely után Neil Young tollat és gitárt ragadott, és néhány óra alatt elkészítette a mesterművet. Az ohiói Kent Állami Egyetemen 1970. május 4-re diáktüntetést szerveztek a vietnámi háború, valamint  a kambodzsai invázió ellen. A helyszínre az Ohiói Nemzeti Gárda is megérkezett, és tömegoszlatás címén belelőttek a diákseregbe. Négy hallgató (Allison Krause, Jeffrey Miller, Sandra Scheuer és William Schroeder) az incidens során elhunyt, további 9 diákot szállítottak kórházba, egy közülük örökre lebénult. Több szemtanú és John Filo Pulitzer-díjas fotós is úgy nyilatkozott a történtek után, hogy nem gondolták, hogy a Nemzeti Gárda fegyvereiben éles töltény van.

A dal születése

John Filo ikonikus fotója bejárta az országos sajtót: Neil Young a Life magazin címlapján találkozott a megrendítő fényképpel, mely arra ösztönözte, hogy megírja a Crosby, Stills, Nash & Young legújabb dalát. A dalt a Los Angeles-i Record Plant Studio-ban rögzítették, nem sokkal a történteket követően. Néhány percnyi közös próba után pár órán belül el is készült az Ohio, valamint a B-oldalas dal is, a hasonló hangulatú Find The Cost Of Freedom (ezt Stephen Stills jegyzi, és a háború áldozataira emlékező ódaként jellemezhető). Az Ohio az utómunkálatokat követően 1970 júniusában szólalt meg a rádiókban.

John Filo Pulitzer-díjas fotója: Mary Ann Vecchio térdel az egyik áldozat, Jeffrey Miller holtteste mellett

A dalszöveg

Neil Young a dalszöveggel szerette volna visszaadni azt a horrorisztikus hangulatot, amit a kenti egyetemisták éltek át a lövöldözés perceiben. Erre utal a többször visszatérő ’four dead in Ohio’ sor. Young nem finomkodott, a szöveg megírásánál a regnáló elnök, Richard Nixon nevét sem hagyta ki, sőt egyenesen az államfőt és katonáit hibáztatja az áldozatok haláláért: ’Tin soldiers and Nixon’s coming’. David Crosby szerint ez igen bátor tett volt a dalszerzőtől. Crosby ötlete nyomán a dal levezetése is nyomatékos jelleggel bír, a ’How many more?’ és a ’Why?’ kérdéseket ismétli a lekeverésig.  

Az Ohio-t a megjelenése után nem sokkal betiltották a nagyobb rádióállomások, de néhány kalóz- és rendszerellenes adó sávjain sokszor felcsendült. A dal élő verziója a zenekar 1971-es dupla koncertalbumán, a 4 Way Streeten kapott helyet, a stúdióverzió végül csak az 1974-es válogatáslemezre került fel. Az Ohio Neil Young  1977-es Decade című válogatásán és Greatest Hits című 2004-es lemezén is hallható, emellett a Live At Massey Hall című élő albumon is felcsendül (ezt 1971-ben rögzítették, ám csupán 2007-ben adtak ki).