Old Time RNR Magazine

Invisible Darkness címmel hamarosan érkezik a Trousers új lemeze!

Interjú Kőváry Zoltánnal, a zenekar frontemberével

2017. július 10. - Sebők_Tamás

bandi_es_zoli.jpg

„Az előzőt nehéz lesz felülmúlni!” Már hosszú évek óta hagyja el e mondat számat, amikor meghallom, hogy új lemezen dolgoznak Kőváry Zoliék, de valahogy még mindig tudnak újabb és újabb dolgokat mutatni, amivel elkápráztatnak. Nemsokára minden kiderül, hiszen a hazai garázs rock színtér zászlóshajója hamarosan új nagylemezzel örvendeztet meg minket. Az aktualitásokról Kőváry Zolival, a csapat vezetőjével beszélgettünk.

OTRNR: - Szia Zoli! Mielőtt rátérnénk a friss dolgokra, egy kicsit visszaugrunk az időben, hiszen idén is volt egy tagcserétek, Csészit (Cs. Szabó Zoltán) Gulyás Antal, Samu váltotta a doboknál. Hogy sikerült a csere? Csészi milyen feladatokat lát el az új lemezen?

K.Z.: - Samu ez év tavaszán csatlakozott a zenekarhoz, és azt kell, hogy mondjam, a váltás minden várakozásunkat felülmúlta - mindkét oldalról! Samu lelkes, szorgalmas, tehetséges, energikus és egyből beilleszkedett emberileg is a The Trousers-be. Rögtön a mélyvízbe dobtuk, hiszen egy esztergomi és egy pesti koncertet követően azonnal Nürnbergben és Berlinben kellett megmutatnia, mit is tud. Nagyon rövid idő alatt az egész koncertrepertoárt megtanultuk, amiben nagy szerepe volt annak, hogy basszusgitárosunk, Lázár Bandi korábban dobolt is nálunk, így teljes az összhang a ritmusszekcióban. Csészi többször is eljött megnézni minket az új felállással, és főleg a technikailag is jól szuperáló hajósi koncert után kifejezte maximális elégedettségét. Egyébként úgy egyeztünk meg, hogy az új lemezt még Csészi dobolja fel, hiszen a demókat is együtt készítettük, és a produceri munka egy részét, a keverést, masteringet is ő csinálja, ahogy eddig az összes lemezünkön.

OTRNR: - Itthon és külföldön is nagy sikert arattatok a Mother Of Illusion-nel, de jön a folytatás. Mit tudhatunk az új lemezről?

K.Z.: - Az új lemez címe Invisible Darkness (Láthatatlan sötétség) lesz, és ez év őszén fog megjelenni. Az címötlet részben onnan jött, hogy William Styron amerikai író 1990-ben megjelentetett egy könyvet „Látható sötétség” címen a saját depressziójáról. Ám azt gondolom, hogy ezt a sötétséget, ami leginkább az élet végességének tudatából és a lét értelmével kapcsolatos kétségeinkből táplálkozik, mindannyian magunkban hordjuk, de csak különleges alkalmakkor válik láthatóvá, bizonyos határhelyzetekben, amikor nem tudjuk elhallgatatni a külső világ zajáradatával. Számomra egy ilyen sorsfordító volt édesapám 2015-ben bekövetkezett halála. Megvannak a módszereink arra, hogy láthatatlanná tegyük egy időre ezt a „tragikus életérzést”, ám hitem szerint ezek nem egyformán értékesek: a valódi zene annyiban különbözik például sok más módszertől, hogy nem elfed, hanem inkább hidat képez a két világ közt. Ettől függetlenül az Invisible Darknes nem egy Pink Floyd album lesz (nevet), hanem egy igazi vérbő, változatos rock and roll album, tizenegy dallal, ahogy már megszokhatták a hallgatók tőlünk. A cím meg mindenkinek azt fogja jelenteni, ami beleérez, és úgy tapasztaltuk, hogy eléggé beindítja az emberek képzeletét a szóösszetétel.

OTRNR: - Mi jellemzi az új nótákat, mondjuk az előző lemez dalaival összevetve?

K.Z.: - A 2010-es „Soul machine” album óta, amikor is kiforrott a banda, szerintem nagyjából egyenletes színvonalú lemezeket szállítunk 2-3 évente. Ugyanolyan kaleidoszkópszerű, mégis egységes munkának látom a 2013-as Freakbeat-et és a 2015-ös Mother of Illusion-t is, ahol minden dalnak külön karaktere van; szerencsére sokszor visszajelzik, hogy a töltelékszám nem a The Trousers műfaja (nevet). Az új lemez is változatos a maga műfaji határain belül, ennek megfelelően lesz a Sabbath-os döngöléstől a Motörhead-es vágtázáson át a Motown-ritmusú slágerdalig vagy a 60-as évek végét idéző blues rockig sok minden. Egyszerűen nem tudom visszaidézni, hogy hogyan született egy-egy dal, mindig úgy érzem, hogy valójában „találtam” őket. A számok egy része már részben rögzítve van, és az egyik potenciális kislemezt, a „You got me rollin”-t hamarosan élőben is játszani fogjuk.

peti.jpg

OTRNR: - Vendégzenészek is feltűntek az előző lemezeken, akár a vokált, vagy fúvos hangszereket tekintve. Mi várható az új anyagon?

K.Z.: - Még bármi előfordulhat. A tagok, Bandi és Locke Peti gitáros mellett Csányi Rita énekesnő és Derecskei Zsolt billentyűs biztosan szerepelni fog a lemezen, ez immár hagyomány, hogy ezeket a részeket nálunk ők oldják meg. Valóban minden lemezen voltak extrák, így a Freakbeat-en történetünk egyik legnagyobb dobásaként Nicke Andersson (ex The Hellacopters, Imperial State Electric) és az Ozone Mama-s Gábor Andris Játszott, míg a Mother of Illusion-ön a Junkie Jack Flash-ből Szénás-Máthé Nándor szaxofonozott. A felvételeken még nem jutottunk el a teljes hangszerelésig, de régi vágyam kongát és visszafogott módon szájharmonikát is bevetni. Szóval, ha úgy alakul, biztosan találunk majd embert ezekhez a részekhez is. 

OTRNR: - Egy német booking agencynek köszönhetően rendszeresen megfordultok Németországban és Közép-Európában. Hogyan értékelnéd ezeket a bulikat?

K.Z.: - Az Allrooms Bookingnak és másoknak köszönhetően az utóbbi pár évben viszonylag rendszeresen játszunk közép-európai országokban, Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Németországban. Nagyon jó úgy összerakni a tavaszi és őszi menetrendet, hogy alapból számolni lehet Pozsonnyal, Béccsel, Ostravával vagy Berlinnel. Ez több éves, hosszú, megfeszített munka eredménye, nem a semmiből jött. Természetesen nem akarjuk azt mondani ezzel, hogy a The Trousers „befutott” ezekben az országokban, de sokan vannak, akik értékelik, amit csinálunk, és számunkra nagyon megerősítőek ezek a körutak. Pont a napokban beszéltem Stefan Schumacherrel, az ügynökség vezetőjével, aki elmondta, hogy milyen új struktúrában, több divízióval fog működni az Allrooms. Ezen belül a rendszeres együttműködés olyan formáját fogjuk tudni kialakítani, amely mindkét oldal számára nagy előnyökkel járhat majd. Ennek fontos szereplője lesz az Allrooms-hoz csatlakozó Sebastian Haase, aki korábban az Emergenza nevű nemzetközi tehetségkutatót szervezte. A Berlinben lakó Seba egy jó ideig Pesten élt, és a szomszédom volt, szóval jó barátságban vagyunk. Jelenleg egy tavaszi, illetve őszi idényben legalább három-három mini-turnéval szeretnénk számolni, főképp az említett országokban. Az új rendszerbe belefér az is, hogy nem csak a szervezésben segítenek majd, hanem a zene terjesztésében és a banda promóciójában is, és tekintélyes német felvevőpiacot tekintve ez korántsem utolsó szempont.

OTRNR: - Már-már testvéries a kapcsolatotok az osztrák Reverend Backflash-el és a cseh Degradace-szel, akikkel a Monarchy Madness turnét csináltátok két alkalommal is. Lesz harmadik felvonás?

K.Z.: - Lesz bizony, ha most nem is pontosan ezzel a névvel. Októberben a Degradace-nak lesz egy nagy szülinapi bulija Ostravában, ahova mi is és a Reverend is hivatalosak vagyunk. Már nagyon várjuk, főleg mivel az egy évvel ezelőtti a nyári ostravai rock fesztiválon nem volt alkalmunk találkozni Rudee-ékkal. A Degradace decemberben jön hozzánk Budapestre, a Reverend még szervezés alatt áll, mivel ők most új lemezt hoznak ki, és nagyon elfoglaltak. Szóval, ha nem is olyan formában, mint korábban, az együttműködés tovább folytatódik velük is, de másokkal is. A tavaszi turné során például nagyon jó baráti viszony alakult ki a lehengerlő nürnbergi Basin City Orchestrával, velük is vannak közös tervek őszre.

samu.jpg

OTRNR: - Köztudott, hogy nagy hatással van rád a Hellacopters, kiváltképp Nicke Anderson munkássága. Hogy tetszik a reunion?

K.Z.: - A korai 1996, és 1999 közti Hellacopters nem olyan meghatározó számomra, mint a 2000-es évekbeli, ezért minimális szívfájdalommal néztem a Supershitty to the max dalainak újrajátszását tavaly, a megjelenés 20. évfordulóján. Ráadásul a megboldogult Robert Dahlqvist is sokkal nagyobb kedvencem volt a gitáron, mint Dregen. Tényleg, tudni már, hogy Robert miben halt meg? Ez döbbenetes, hogy így eltitkolták… De az idei fesztiválfellépések felvételeit látva, főleg hogy a Toys and flavors, a By the grace of God vagy az I’m in the band is programon volt… Összeszorult a szívem, és jó, az Imperial State Electic rendben van, de a Hellacopters - felülmúlhatatlan. Szerencsések, akik szemtanúi lehetnek. De egy teljes, hosszabb lélegzetű összeállásnak vagy új lemeznek nem biztos, hogy örülnék, az lehet, hogy már inkább elvenne a legendából. Nicke, ha jól tudom, kijelentette, hogy jó pénzt kap érte, amit az Imperialba forgat be. Ez teljesen tisztességes szerintem. Nemsokára jön az új Imperial lemez, remélem, hogy legalább olyan jó lesz, mint a legutóbbi előtt megjelent három.

OTRNR? – Elhangzott már sokszor a médiában, hogy a rockzene elkapcsolási faktor. Meghalt a jó öreg R’N’R?     

K.Z.: - Manapság is rengeteg jó rockzenekar van, mindenféle korosztályból vagy stílusból. A tavalyi Metallica lemez rendkívül jól sikerült, akárcsak például az idei Cheap Trick. Megállíthatatlanul nyomul a retro blues rock, lásd Rival Sons vagy Blackberry Smoke. Június elején láttam a Clutch-ot, akik teljesen egyedi módon nyúlnak a rockhoz, és lemezről lemezre egyre jobb dalokat írnak. Februárban Bécsben megnéztem az Imperial State Electric-et, ami életem egyik leglehengerlőbb koncertje volt. A júniusi Foo Fighters koncertről az egész város hetekig beszélt, ami olyan érzés, mint régen, amikor egy nagy banda eljött Pestre. Persze ezek jó ideje létező zenekarok, vagyis olyan jellegű pezsgés és újdonságok nincsenek, mint pl. a 2000-es évek elején, ahol egymás után jöttek ki az olyan aktuális bandák, mint a Soundtrack of Our Lives, a Gluecifer vagy a Hives. Mindig megnézem a kortárs feltörekvő bandákat, amiket ajánlanak nekem, de eddig egyiktől sem estem hasra, de nem azért, mert már mindent hallottam, és semmi nem új, hanem azért, mert az igazán jó dalok megírásához meg kell érni, sokszor tíz év kell rá. Addigra sok előadó kiég, mert manapság borzasztó nehéz szintet lépni. Az meg hogy nem jön ki minden évben egy új Guns n’ Roses vagy Queens of the Stone Age szintű zenekar, az a műfaj történeti stádiumait ismerve nem meglepő. A festészetben sincsenek állandóan új Picassók, a színházban sem új Brechtek, a filmben sem új Fellinik. Ez nem jelenti azt, hogy a dolognak vége, meghalt a színház, a festészet, a film, csak ha már egyszer a rendelkezésre álló eszközökkel megírtak egy csomó felülmúlhatatlan dolgot, akkor ostobaság volna azt gondolni, hogy ez az állapot a végtelenségig fenntartható, és mindig jönnek a klasszikusokkal egyenértékű új hullámok. Ezért az elvárásokat is másképp kell megfogalmazni. A rockzene eljutott ebbe a stádiumba, nincs mit tenni, mivel ez a legrégebbi könnyűzenei műfaj, de ezt a sorsot hosszú távon senki és semmi nem kerülheti el. A kérdés az, hogy a műfaj hogyan alkalmazkodik saját történetiségéhez vagy a megváltozott kulturális kontextushoz.

OTRNR: - Végezetül benne vagyunk a nyárban, merre találkozhat veletek a közönség?

K.Z.: - A nyarat az alsóörsi Harley fesztiválon kezdtük június elején, ahova már nagyon rég óta el szerettünk volna jutni. A  hónap végén Hajóson játszottunk, egészen fantasztikus körülmények között. A július pihenőhónap lesz, az új dalokkal is foglalkozunk, mert nemsokára élőben is hallhatók lesznek. Augusztus 4-én a Fezenen leszünk, egy napon Glenn Hughes-zal, majd 23-án a SZIN következik, a nyarat pedig a Dungaree-vel együtt az A38 teraszon zárjuk 24-én. Ősszel pedig új lemez, klip és koncertek, szóval érdemes figyelemmel követni minket!

Készítette: Sebők Tamás
Képek: Pandur-Balogh Norbert

Játszd azt, ami a szenvedélyed, a többi nem számít! – interjú Dan Patlanskyvel

danfo.jpg

Dan Patlansky az első alkalommal még Joe Satriani vendégeként kápráztatta el a magyar közönséget, tavaly pedig a LOTS Music szervezésében már az A38 fedélzetét rengette meg. Napjaink egyik legtehetségesebb blues-rock gitárosa szeptemberben ismét visszatér hozzánk, és talán már a készülő új lemez néhány dalába is betekintést nyerhetünk, hiszen Dan a stúdiómunkálatok közepette szakított időt, hogy válaszoljon kérdéseinkre.

Tovább

Új dalszöveges videójával hangol az A38-as koncertjére a Hoodoo Offenders

hoodoo_offenders_1k.jpg

Szövegvideót készített hamarosan megjelenő második nagylemezéhez a Hoodoo Offenders. A három éve alakult stoner-art rockbanda az All Of You című számot választotta, amely egy egyoldalú szerelem története. A sötét hangulatú dal talán a legösszetettebb szám a Hoodoo repertoárban.

-„A dal az elejétől kezdve folyamatosan építkezik, rakosgat, elvesz, és végül kiteljesedik. A hangulata már a kezdetektől meghatározta a szöveg témáját is, Tooff minden bizonnyal kellő személyes tapasztalattal bír e téren – mondta Bátor Gergő gitáros.

A klipet az Ocean Productions készítette Ruprecht Vilmos és Varga Buda rendezésében. 

A Hoodoo Offenders-t - így az All Of You című szerzeményt is -, élőben legközelebb július 5-én, szerdán 20 órától lehet meghallgatni az A38 hajó tetőteraszán, ahol a Pigeoncoma csapatával lépnek fel. A zenekar készülő második nagylemezének első két szerzeménye, a Jealousy és az All Of You egy mini EP-n jelent meg tavasszal a Music Fashion Kiadó gondozásában, és már elérhető az ismert online felületeken. A zenekar a második albumát az NKA és a Cseh Tamás Program segítségével itthon rögzítette, a keverés és masterelés pedig ismét Schram Dávid segítségével zajlott, immár Kanadában.

Bővebben a Facebookon

Különleges csapattal érkezik Budapestre Henrik Freischlader

hfb.jpg

Már-már hazajár Budapestre Henrik Freischlader, aki tavalyi nagysikerű koncertje után idén ismét meghódítja az A38 hajót egy különleges csapattal, a WHO 33 Tour 2017 keretében. Talán októberre már egy új anyagot is hallhatunk ettől a nem mindennapi csapattól.

A blues egy igen kötött műfaj, de lehet benne kísérletezni, amit a német gitáros előszeretettel csinál. Ezúttal különböző országokból verbuvált magának egy 7 fős csapatot, és mi más is melengetné egy magyar bluesrajongó szívét, minthogy ebben a csapatban ott van Szebényi Dániel billentyűs hangszereken és az énekkar egyik alapembere. Énekkar? Mondhatjuk, hiszen Henrik és Dani mellett Linda Sutti, Joanne Kasner és Harrisen Larner-Main is mikrofont ragad. A tehetség adott, a jó hangulat garantált. A koncertkörút augusztus közepén startol Dortmundban. A csapat október 29-én ad koncertet Budapesten, az A38 hajón a LOTS Music szervezésében.

A zenekar tagjai:

Henrik Freischlader – gitár, ének
Moritz Meinschäfer – dob
Szebényi Dániel – billentyűs hangszerek, ének
Armin Alic – basszusgitár
Marco Zügner – szaxofon
Linda Sutti – ének
Joanne Kasner – ének
Harrisen Larner-Main – gitár, ének

(A koncert facebook eseményéhez katt a flyerre!)
hfb_tour.jpg

 

További információ:

I WEB I   I FACEBOOK I   I INSTAGRAM I   I TWITTER I

Elfogták az ukulelés szívrablót

av.png

Egy snittel felvett új videoklippel jelentkezik a feldolgozáslemezét 2017 őszén bemutató Anton Vezuv. A zenekar előző videóját is jegyző Jakab Péter – aki a banda zenei producere is – most azt örökítette meg, ahogy egy rohamrendőr elfogja Gyulai István énekest, aki csak a szívét szerette volna visszarabolni. Mindehhez a zenei kíséretet a You Always Hurt the One You Love című klasszikus adja, amely már a harmadik bemutatott dal a folkos indie-ben utazó banda ősszel megjelenő, Save Me David című lemezéről.

“Forgattunk egy reklámfilmet és a kezem ügyébe került két horgászlámpa, amelyek olyan fényt adtak, mint egy rendőrségi villogó. Pont velünk volt Sztív (Gyulai István énekes) is és bedobtam neki, hogy csináljunk valami kis szösszenetet éjszaka, forgatás után. Beugrottunk egy barátunkhoz a rohamrendőr-szerkójáért, és ezután körülbelül 20 perc alatt leforgattuk a klipet egy lakópark főbejárata előtt. Szóltunk a portásnak, hogy ne ijedjen meg, ha rendőrszirénákat, rendőröket és maszkos embereket lát” – mesélte a klipforgatásról Jakab Péter rendező.

A hirtelen ötlet alapján forgatott, minimalista videó egy már jól bevált párossal – bár nem a megszokott felállásban – készült: a klipet az együttes zenei producere, Jakab Péter vette fel és rendezte; az ő keze munkája volt a zenekar előző, These Boots Are Made For Walkin’ című videója is. A szíve visszarablását sikertelenül megkísérlő Gyulai István énekest rabosító rendőr Kósa Péter fotós, operatőr alakításában látható.

Az eredetileg a The Mills Brothers által előadott You Always Hurt the One You Love már a harmadik bemutatott dal az Anton Vezuv 2017 őszén megjelenő, Save Me David című feldolgozáslemezéről, amelyen többségében sötét, borús dalok szerepelnek puritán, indie-lo-fi interpretálásban. Az Allen Roberts–Doris Fisher szerzőpáros 1944-es dalát Gyulai István azzal a piros ukulelével játssza, amely már az Anton Vezuv legelső, Far Camp Song című videoklipjében is feltűnt. A pop-klasszikus hasonló, ukulelés feldolgozása a 2010-ben bemutatott Blue Valentine című filmben, Ryan Gosling előadásában hangzott el.

A legközelebbi Anton Vezuv-közeli történés a zenekar kiadója, a Klinik mini label nightja a Központban 2017. július 6-án. A “Summer sadness” eseményen a Klinik művészei, Gyulai István mellett Jakab Péter és Hegyi Áron (Jazzékiel) duója, valamint Hajba Áron (ARONS Land Cargo Co.), Norbert Kristóf és a Musica Moralia lesz láható egy-egy szál hangszerrel, a koncerteket DJ Kósa és DJ Kalmár Tibi szettje követi majd.

(A koncert Facebook eventjéhez katt a képre!)

klinik.jpg

 

Egy kis ízelítő a King King új albumáról. Íme a (She Don’t) Gimme No Lovin’

 kk.jpg

Október 6-án jelenik meg az Alan Nimmo vezette King King új albuma Exile & Grace címmel. A brit hard rock csapat ennek elöljárójaként mutatta be új dalát és videóját, a (She Don’t) Gimme No Lovin’-t. Az utómunkálatokat az a Chris Sheldon végezte, aki korábban a Dave Grohl vezette Foo Fighters-szel és a punk nagyágyúval, a Therapy-val is dolgozott együtt.

- A Bad Company a Whitesnake, vagy a Thunder féle klasszikus rockzenével határozható meg a mi stílusunk is – mondta egy interjúban Alan Nimmo. Az új albumon valódi kihívásokkal néztünk szembe a dalszerzés és a kivitelezés terén egyaránt.

A brit csapat idén az A38 Hajón debütált a magyar közönség előtt, a LOTS Music szervezésében. A szervezőtől megtudtuk, folynak az egyeztetések egy újabb, tavasszal esedékes  koncerttel kapcsolatban.

Az Exile & Grace a Manhaton Records gondozásában kerül a boltok polcaira, október 6-án. A lemez borítóját itt tekinthetitek meg:

19478592_10155505187414612_375505509_o.jpg

Az AŽUR nyerte az idei Öröm a zene: Dobbantó tehetségkutatót

19366382_1892239911028444_5847692001272874507_n.jpg

Az elmúlt hétvégén rendezte meg a szarvasi Granárium Zebra Klub az idei Öröm a zene: Dobbantó tehetségkutató idei döntőjét 5 zenekar részvételével. Az este az Ozone Mama koncertjével zárult.

A fővárosi alternatív-rock zenekarak, az AŽUR nyerte a Dobbantó tehetségkutató idei döntőjét. Az eredetileg 6 bejutott zenekarból csak 5 csapat képviseltette magát, a pilisborosjenői Mörpava kihagyta a megmérettetéseket, így a Jammy, az Emma Undressed, a Nest Of Plagues, a Wolf Of Mind, és az AŽUR mérkőzött meg a fődíjért.

A zenekarok körülbelül 20 perces műsorokkal mutatták meg tehetségüket a szakmai zsűrinek. A debreceni Emma Undressed angol és magyar nu-metal dalait hozta el ismét a szarvasi közönségnek. A Jammy zenéjét a funky lazasága járta át. A Nest Of Plagues immáron négyedszer rengette meg a helyet death metalos dalaival. Lehengerlőt nyújtott továbbá a stoner és oszichedelikus bluey rock elemekkel dolgozó fővárosi Wolf of Mind is.

A szakmai zsűri végül igen szoros pontkülönbség után a szintén budapesti AŽUR-t választotta az idei év nyertesének.

Az estét az új lemezén dolgozó kétszeres Fonogram-díjas vintage-americana-rock csapat, az Ozone Mama koncertje zárta.

Sorsfordító korongok – Petruska András (Petruska)

aszfalt.jpg

Örömünkre szolgál, hogy Magyarország egyik legjobb folkzenésze, Petruska András is csatlakozott rovatunkhoz, és mesélt nekünk/nektek életének sorsfordító lemezeiről. Metrpolita címmel 2014-ben debütált lemezével egy hatalmas utazásra csábítja a hallgatót, amit a tavaly megjelent Kapunyitó követett, rajta a DAL-ból is jól ismert Trouble In My Mind-dal.

 

Tovább

Konzerválta a tökösséget a Cheap Trick - We’re All Alright! (lemezajánló)

cheap-trick-2017-cr-mcclister-billboard-1548.jpg

Köszönik, jól vannak. De még milyen kurvajól vannak! Bevallom őszintén a Cheap Trick tavalyi lemezét némiképp keserű szájízzel hallgattam, és már-már olyan gondolatok jelentek meg a fejemben, hogy biza ezek a jó népek 40 év után megfáradtak. A nagy túróst! Rám is cáfoltak a napokban megjelent We’re All Allrighttal.

Különleges tisztelettel állunk a Cheap Trickhez, akik idén 40 éve adták ki első lemezüket. Azóta töretlenül, mindenféle kakaskodás, kényszerszünet, vagy feloszlások nélkül árasztják el a rock társadalmát dalaikkal. A We’re All Alright már a 18. a sorban és így elöljáróban annyit elmondok, hogy néhány kortárs, „rock” csapat igazán beiratkozhatna egy továbbképzésre, Rick Nielsenékhez.

Lássuk csak, mit is hoztak össze a nagyágyúk. Rendesen belecsapnak a lecsóba a You Got It Going On-nal. Tetszik a dal alaptémája, ami a verze és a refrén zenei alapjául szolgál. Nem kell óriási dolgokra gondolni, egyszerű riffek, remek hangzás. A Long Time Coming ezt a vonalat viszi tovább, a riffelések, a teliakkordok leginkább a The Who és a Kinks világát elevenítik fel. Ehhez párosul egy szög egyszerű refrén, ami mégis annyira az ember fejében marad, akarva-akaratlanul is énekli a vokált: "Long Time Comin’".

A Nowhere-rel már egy más világba utazunk, leginkább a Ramones hatásai jutnak eszembe, amikor hallgatom. Azt meg kell említenünk, hogy a lemez dalai közül néhány már jó ideje ott csücsült a srácok fiókjában. A Radio Lover például a 90-es években született, a Lolita-ról szinte azonnal a glam-korszak jut eszünkbe, a személyes kedvenc, a Brand New Name On an Old Tattoo pedig egy 97-es demo befejezett változata. Itt megállok még pár szóra. Főleg a lead gitár esetében érződik a 70-es évek hatása, de így a mai kor stílusjegyeivel felruházva sem panaszkodhatunk. A Floating Down-on gyorsan átugrunk, akik szeretik a futurisztikus, amolyan Bostonra hajazó stílust, azok imádni fogják. A She’s Alright egy felszabadult, kellemesebb ballada. Egy szál akusztikus gitárral előadva totál Bob Dylan. A Listen To Me a lemezt nyitó darabok testvére, tökös, egyszerű, nyers. Az albumot záró Rest Of My Life-ban pedig az örökkévalóság értelmére keresi a választ Mr. Zander.

Ha nagyon kukacoskodnék, talán két dalba kötnék bele. Tízből még ezt is jó aránynak érzem, de nem is nagyon bíznám ezt a számokra. Azért sem, mert ez egy igazán jó lemez, és beszéljenek inkább a gitárok, az ének, a 40 éve a tökös R’N’R világában utazó csapat új lemeze.

Sebők Tamás

cheaptrickwereallrightcd.jpg

 

süti beállítások módosítása